Meglepetés: Tatár Csilla babát vár!

Még fel sem dolgoztuk, hogy az oly sok éven át álompárként számon tartott Tatár Csilla-Gönczi Gábor páros nem is olyan tökéletes, sőt, nemrég hivatalosan is felbontották házasságukat, Csilla új hírrel jön: babát vár új szerelmétől, Balázstól.

tt

A terhessége első harmadán túl is van, így örömmel jelentette be blogján a hírt: annyi év küzdelem és nehézség után, mikor Gábortól nem született gyermeke, teljesen természetes úton megfogant.

Csilla így írt a történtekről:

“El sem hiszitek, hogy milyen régóta vágytam már arra, hogy leírjam ezt a mondatot: ANYA LESZEK! Tovább már nem szeretném és nem is tudnám titkolni, hogy Balázzsal kisbabánk lesz! Mérhetetlen boldogság és az elmúlt évek tükrében egy óriási csoda ez az életünkben.A következő sorokat pedig nemcsak magam miatt szeretném papírra vetni, hanem azért is mert pontosan tudom, hogy rengeteg nő jár és járt ugyanabban a cipőben, mint én. 3 évvel ezelőtt 29 éves voltam, amikor úgy éreztem, hogy eljött az idő és mostmár tiszta szívemből vágyom egy kisbabára. Valahogy én biztos voltam abban, hogy nekem ez síma ügy lesz. Aztán teltek múltak a hónapok, egyik kudarc jött a másik után. Szépen lassan betöltöttem a 30-at és szinte mindennap megkaptam a számonkérést és a megalázó megjegyzéseket -hol idegenektől, hol újságíróktól, hol pedig a távoli családtagoktól. “Nem fogsz kifutni az időből? Ideje lenne már gyereket szülnöd? Jól állna a kezedben egy kisbaba..” Ugye ismerősök ezek a sorok…? Mit lehet erre válaszolni? Vagy elmondod az igazat, vagy hallgatsz. Én az utóbbit választottam, bár őszintén szólva többször voltam annak a határán, hogy inkább kiteszek mindent azt asztalra csak, hagyjanak már békén. Merthogy, mire betöltöttem a 31-et és még mindig nem volt gyerekem, így nemcsak a számonkéréseket, hanem a fájdalmas megjegyzéseket is zsebre rakhattam. Olvashattam arról, hogy az önimádatom és a karriervágyam miatt még mindig nem vagyok képes gyereket vállani. Havonta hívtak az újságírók azzal, hogy biztosan tudják, hogy terhes vagyok és havonta mondatták ki velem, a legfájdalmasabb mondatokat. Mindeközben pedig az orvosok szabtak-varrtak, hormonokkal kezeltek, okokat kerestek, műtöttek és széttárták a kezüket. Aztán jött az első sikeres inszemináció majd 7 hét után egy elvesztett terhesség.  A történetem mélypontján pedig megkaphattam, azt az újságírói kérdést is, hogy:  “Mesélnél a meddőségről?” Mindenközben én bújtam a blogokat, a fórumokat, kerestem a kapaszkodókat.. A különválásom után persze nagyon egyszerű volt, a gyerekkérdéssel megrángatni és a fent említett kérdéseket, immáron kijelentésként használni.. Aztán elkezdődött az új életem és jött az a Szerelem, amire azt hiszem egész életemben vágytam. Megkaptam a sorstól azt a férfit, aki mindent átírt és felülírt a lelkemben. Ő pontosan tudta, hogy miken mentem keresztül, és azt is pontosan tudtuk, hogy szeretnénk közös családot és gyerekeket. A múltam tükrében pedig megbeszéltük, hogy a sorsra bízzuk magunkat. Legyen 1 év, 5 év bármeddig várunk rá. Aztán Ő úgy dönött, hogy mindenféle orvosi segítség, műtétek és injekciók nélkül, a lehető legtermészetesebben és a legmagátólértetődőbben azt szeretné, hogy az anyukája legyek és most már itt van velünk! Így túl az első trimeszteren, ma már bárki megkérdezheti, hogy na, mikor jön a baba? Örömmel jelentem, hogy még idén! :))) Szóval kedves ismeretlenek -akiknek a sorsáról, sikereiről, kudarcairól, a fórumokon, az orvosi blogokon- az elmúlt években olvastam, megrögzött racionalistaként csak azt tudom mondani, hogy amikor már tényleg úgy érzed, hogy nincs tovább, neked ez nem fog sikerülni, nem marad más, hinni kell abban, hogy csodák márpedig vannak!:) Az én legnagyobb csodám pedig már itt van szívemben és alatta! Szóval most, egy héttel a 32. szülinapom előtt, teljes bizonyossággal kijelenthetem, hogy az Apukájáért és Érte, vagyis Értük, megérte minden!:) Köszönöm, hogy megoszthattam Veletek! Csilla”

Forrás: Facebook