Beethoven valóban fekete volt?

Hajmeresztő konspirációs teória terjed a neten az egyik legnagyobb bécsi klasszikusról, Beethovenről.

Kutatók egy csoportja célul tűzte ki, bebizonyítja Beethoven afrikai származását. Több irányból is nekifeszültek a vizsgálatoknak. Az elmélet alapját a szerző poliritmikus szonátáinak elemzése adja, melyekben többen felismerni véltek jazzes, swinges elemeket. A beethovenwasafrican.com-on egy egész albumnyi Beethoven szonátát hallgathatunk meg úgy, ahogyan azt a kutatók szerint helyesen játszani kéne, kihangsúlyozva a konteo alapjául szolgáló poliritmikus sajátosságokat.

A kutatás másik iránya Beethoven származásával és életvitelével foglalkozik. Már 1915-ben felvetette annak a lehetőségét egy zenetörténész, bizonyos Dominique-René de Lerma, hogy Goethe és Thomas Jefferson mellett Ludwig van Beethoven is fekete felmenőkkel büszkélkedhetett, sőt, már a XIX. században szárnyra kelt a pletyka, hogy a híres zeneszerző a királyi udvar egyik néger szolgálójának fia. A legenda szerint II. Frigyes, akinek homoszexualitása nyílt titok volt, és egy néger szolgálólány pásztoróráján fogant a rendkívüli tehetségű zenész, aki egész életében azon ügyködött, hogy eltitkolja genetikai örökségét.

A beethovenwasblack.com-on hallgatható szonáták előadója, az Any névre hallgató zongorista szerint nem véletlen, hogy Beethoven 68-szor költözött Bécsen belül és egyszerre több helyre is be volt jelentkezve, továbbá rendkívül kevés emberrel tartott személyes kapcsolatot, hiszen nem akarta, hogy felismerjék. A The Guardian idézi a zongoristát, aki az átváltozás mesterének nevezi a szerzőt.

“Azt mondhatjuk, hogy úgy változtatta a külsejét és formálta a nyilvánosság előtt a képét, mint Michael Jackson, csak két évszázaddal korábban. Nem állt rendelkezésére a plasztikai sebészet akkoriban, viszont voltak portréfestői, akik lehetővé tették számára, hogy játsszon az illúziókeltés eszközeivel, hiszen megfizette őket.” Any szerint tehát Beethoven szándékosan festetett magáról megtévesztő képeket, melyeken fehérnek ábrázoltatta magát, hogy ezzel is a kifelé projektált imázsát erősítse, miközben nagyon kevés embert engedett be magánéletébe.

A teória szerint Beethoven saját korát meghaladó jazzes, swinges, sőt egy másik teoretikus, Rinehart szerint egyenesen hip-hop elemeket tartalmazó ritmikai szerkesztésmódja nem magyarázható mással, mint hogy a bécsi klasszikus ereiben ott csörgedez afrikai felmenőinek zenei öröksége.

Pintér Tibor esztéta szerint csak azért olvassuk rá a jazz formanyelvi elemeit Beethoven zenéjére, mert ismerjük a jazz-t és mindazokat a zenei formákat, amelyek Beethoven óta kialakultak. Halász Péter, az MTA Zenetudományi Intézetének tudományos titkára a VS.hu kérdésére elmondta, hogy ha Beethoven soha életében nem hallott afrikai zenét, akkor kizárt, hogy valamilyen afrikai ritmus lett volna hatással a műveire. Pintér Tibor hozzátette, hogy Beethoven egyértelműen a 18. század végi zenei köznyelvet sajátította el, és ha afrikai gyökerei is lettek volna a “ritmikáját fekete zenei eredettel magyarázni olyan, mintha azt állítanánk, hogy Puskin olyan költői idiómákat alkalmaz az Anyeginben, amelyek afrikai eredetűek.”

Az egyébként elmondható, hogy Beethoven nem rendelkezett a klasszikus német vonásokkal, dús sötét haja, barna szemei, erős arcvonásai és vélhetően kreol bőre inkább idézi a mediterrán emberek külső jegyeit, de mindez magyarázható azzal, hogy Beethoven családja Flandriából, Németalföld déli részéről származott, ez a terület 1579 után a spanyol korona alá tartozott, Spanyol-Németalföldként is emlegették. Az itt megforduló spanyol katonák, spanyol kereskedők pedig gyakran érintkeztek az észak-afrikai mórokkal is, így nem kizárt, hogy Beethoven valamelyik ükszülője arab vagy berber volt.

Forrás: The Guardian, Beethoven was African, Vs.hu