Állatok, akikről kiderült, hogy képesek kuncogni

Nevetnek-e az állatok? A National Geographicnak tette fel a kínzó kérdést Eid Muhammad Afridi. A válasz, hogy eddig az emberszabásúakról és a patkányokról derült ki, hogy képesek kuncogni.

Kísérletek kiskorú főemlősök csiklandozásával

Koko, a nyugat-alföldi gorilla híres arról, hogy képes jelekkel kommunikálni. Penny Patterson, a California-based Gorilla Foundation elnöke elárulta, hogy az emberszabású viccesnek találja őt és gyakran hallat nevető hangokat. Koko egyébként gyakran üdvözli a számára kedves vendégeket is “ho-ho” kacajjal.

Martina Davila Ross a Portsmouth-i egyetem munkatársa 2009-ben folytatott a témában kísérleteket. A pszichológus újszülött és csecsemőkorú főemlősöket csiklandozott. A gorillák, orángutánok és csimpánzok nevetéssel, vagyis egész pontosabban csiki-indukált vokalizációval reagáltak.

Ross, aki a nevetés evolúcióját kutatja, úgy véli, hogy a nevetés képességét az emberek és az emberszabású majmok utolsó közös ősétől örököltük, ami körülbelül 10-16 millió évvel ezelőtt élt.

majom

Fotó: National Geographic/Michael Nichols

Nemcsak nevetni, hangtalanul mosolyogni is tudnak

Ross legújabb kutatásai szerint a csimpánzok már nem csak nevetni, de mosolyogni is tudnak – anélkül, hogy bármilyen hangot adnának ki közben. “Mindez azt jelzi, hogy sokkal sokszínűbben és egyértelműbben tudnak kommunikálni, mint ahogyan azt eddig sejtettük” – mondja a kutató. Ez hasonló ahhoz, ahogyan az emberek árnyalják érzéseiket, például mikor mosolyognak beszéd közben.

A patkányoknak is bejön a csiklandozás

Jake Panskepp, a Washington State University pszichológusa és idegtudósa 2000-ben publikálta tanulmányát, mely szerint a patkányok ugyanazt a hangot adják ki csikizés közben, mint amikor játszanak. Néhány kísérleti patkány annyira megkedvelte a csiklandozást, hogy elkezdte követni azt a kezet, amely korábban kiváltotta a kellemes érzést.

A patkánycsiklandozás egyébként fontos tudományos eredményekhez vezetett, Panskepp ugyanis rájött, hogy a patkányok agyában végbemenő folyamatok segítségével vizsgálhatóak az emberi érzelmek is, továbbá megállapította, hogy a hét alapvető érzelmi rendszer ugyanazon a területen található az emlősök agyában. Sőt, kutatásai még a depresszió elleni küzdelemben is segédkeztek.

Az intelligencia nem követelménye a nevetésnek?

Egy antidepresszáns klinikai vizsgálatainak gyökerei az “A nevetés-e a legjobb gyógyszer” című tanulmányában eredtek. Panskepp szerint hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy a patkányok és az emberszabásúak okosak, de az igazság az, hogy az intelligencia nem követelménye a nevetésnek. A kutató elképzelhetőnek tartja, hogy játékkal minden faj szociális intelligenciája növelhető, tehát ha megfigyeljük, hogy milyen hangokat adnak ki az egyes fajok miközben jól érzik magukat, könnyen lehet, hogy más állatoknál is felfedezzük a nevetés képességét. Ki tudja, egyszer lehetséges, hogy összefutunk, egy víg kedélyű kecskével.

Forrás: National Geographic