A norvég tömeggyilkos jogai megsértéséért perelte be az államot

Breivik 2011-ben 77 fiatalt ölt meg Norvégiában. Most panaszt tett, mert szerinte a magánzárka sérti a személyiségi jogait.

“Rendkívüli módon elkülönítve él” – nyilatkozta Oeystein Storrvik, a norvég tömeggyilkos ügyvédje a Reuters hírügynökségnek. Állítása szerint védence szinte kizárólag őrökkel és egészségügyisekkel találkozik. “Szerintünk joga van a más emberekkel való kapcsolathoz” – tette hozzá.

A férfi 2011. július 22-én Oslóban bombát robbantott, majd Utoya szigetén a helyi Munkáspárt nyári táborában 69 embert, főként tinédzsereket lőtt le gépfegyverével. Tettét azóta sem nem bánta meg, sőt, azt nyilatkozta, hogy újra megtenné. Büntetése 21 év, a Norvégiában kiszabható maximum, de büntetése meghosszabbítható, ha a bíróság szerint továbbra is veszélyt jelentene a társadalomra. Breivik az ítéletet mosolyogva fogadta, továbbra is azt hangoztatta, hogy hazájáért cselekedett, és ezért nem vonható felelősségre.

2014-ben éhségsztrájkkal fenyegetőzött – Play Stationt akart

Breivik nem most először sérelmezi a vele való bánásmódot. Egy évvel ezelőtt azt követelte, hogy hagyjanak fel “kínzásával” és javítsák fogva tartásának körülményeit: egyebek mellett egy korszerűbb játékkonzolt szeretett volna kapni.

A férfi 2014. január 29-én keltezett levelében tizenkét pontban foglalta össze a büntetése körülményeinek javításával kapcsolatban megfogalmazott követeléseit. Az egyik legfontosabb pont, hogy a rendelkezésére bocsátott Playstation 2 játékkonzolt cseréljék le az újabb típusú Playstation 3-ra, amelyhez ő maga akar felnőtteknek szóló játékokat választani. “A többi rab játszhat a felnőtteknek szóló programokkal is, nekem csak kevésbé érdekes, gyerekek számára készített játékaim vannak” – írta a 35 éves szélsőjobboldali terrorista.

Emellett “fájdalmasan” kemény irodai székét egy fotelre vagy egy szófára, írógépét pedig egy személyi számítógépre kívánta cseréltetni. Breivik ezeken felül a rendelkezésére álló heti 300 koronás (kb. 35 eurós) keret megkétszerezését, a séta lehetővé tételét, valamint a külvilággal való kapcsolattartás lehetőségeinek szélesítését akarja elérni.

“A pokolba küldtek engem, nem fogom sokáig túlélni, megölnek engem” – írta a börtönhatóságoknak küldött levelében. “Ha meghalok, Európa összes szélsőjobboldali radikálisa tudni fogja, kik kínoztak halálra” – figyelmeztetett a magát “politikai fogolynak” tekintő férfi.

Sokkolta a világot a norvég tömeggyilkos vallomása

Breivik nemhogy nem bánta meg a tettét, de ideológiát is gyártott hozzá. A vallomásai alapján az akkor 33 éves elkövető mind lelkileg, mind testileg körültekintően felkészült, számos szakirodalmat tanulmányozott a bombakészítésről, a lövöldözésre pedig számítógépes szimulációs játékokkal készült. Nem titkolta, hogy a Munkáspárt nyári táborozó diákjai ellen elkövetett támadás tervei szerint százak halálát okozta volna. “Újra megtenném” – nyilatkozta. Részletes leírása sokkolta a hallgatóságot; Breivik teljes érzelemmentességgel beszélt tettéről, s csak akkor “érzékenyült el”, amikor az általa készített propagandavideót levetítették a bíróságon.

Miért gyilkolt?

Breivik vallomása szerint a 77 ember életet követelő támadások célja az volt, hogy megvédje Norvégiát és Európát a multikulturalizmus veszélyeitől, vagyis tettét figyelemfelkeltésnek szánta. Nézetei szerint nincs demokrácia Norvégiában és Európában, az emberek egy “liberális és kultúrmarxista diktatúrában” élnek.

Breivik elmondása alapján tervei között szerepelt a korábbi norvég miniszterelnök, Gro Harlem Brundtland lefejezése, amelyet dokumentált volna, hogy közzétegyék az interneten. Korábban véghez akart vinni egy merénylet Barack Obama ellen, amikor az amerikai elnök 2009-ben átvette a béke Nobel-díjat.

Túlélők szerint ujjongva ölt

Breivik elmondta azt is, hogy a merénylet előtt érzelmileg teljesen “kiürítette magát”, mert csak így volt képes véghezvinni a tervét.

Egy túlélő beszámolója szerint örömujjongásban tört ki minden egyes találat után. “Biztos vagyok abban, hogy hallottam, amint ujjongásban tört ki minden egyes találat után” – emlékezett vissza a 24 esztendős Tonje Brenna, az AUF szociáldemokrata ifjúsági szervezet főtitkára. Brenna úgy menekült meg, hogy másokkal együtt egy sziklahasadékban megbújva halottnak tetette magát a másfél órán át tartó vérengzés nagy részében.

Breivik apja saját felelősségét firtatja

Az én hibám? címmel könyvet jelentet meg a norvég tömegmészáros apja, Jens Breivik. Könyvében arra kereste a választ, hogy ő maga milyen szerepet játszhatott abban a folyamatban, melynek végén a fia 2011 júliusában 77 embert gyilkolt meg hidegvérrel. “Érzek némi bűntudatot és felelősséget. Mi lett volna, ha jobb apa vagyok? Anders akkor is elkövette volna tettét?” – írja.

Jens Breivik korábban diplomataként szolgált, majd nyugdíjazása után Franciaországba költözött. Fia életében szinte egyáltalán nem volt jelen: Anders Breivik alig volt egyéves, amikor a szülei elváltak, később pedig teljesen megszakadt a kapcsolat apa és fia között. A nyomozati szakaszban és a tárgyalás során is elhangzott, hogy Breiviket gyerekként valószínűleg elhanyagolták.

A wikipédia jellemzése szerint Breiviket tinédzser korában lázadó volt, aktívan graffitizett, a rendőrség többször megbüntette ezért. Intenzíven erősítette magát, ehhez anabolikus szteroidokat is használt, sőt plasztikai műtétet is végrehajtatott magán, hogy nagy és erős kinézetű legyen. Sorkatonai szolgálatra nem hívták be, mert alkalmatlannak ítélték. Kezdetben egy vállalat ügyfélszolgálatán dolgozott, majd különböző vállalkozásokba kezdett, amelyek nem voltak sikeresek. Aztán egyre szélsőségesebb nézeteket kezdett el követni, ezek nem igazán összehangolható elegyét írta le aztán saját ideológiájaként.