Egy tinilány beszámolója, milyen érzés volt két hétig kómában lenni

A  18 éves Claire Winelandet cisztás fibrózisa és egy műtét utáni fertőzés miatt néhány évvel ezelőtt két hétig mesterséges kómában tartották. A lány nemrég beszámolt az élményeiről: bár nem volt tudatánál, hallotta a körülötte folyó beszélgetéseket, érezte, ha idegenek léptek be a szobájába. Története teljesen átírhatja azt, amit eddig a kómás betegekről gondoltunk.

2A859DCC00000578-3160650-Miss_Wineland_said_when_she_was_in_a_sleep_state_she_was_still_a-a-21_1436880467442

Claire úgy élte meg a kómát, mintha egy táborban lett volna, ahol még az ápolónők pletykáit is hallotta. Gondolatban sokszor volt Alaszkában – főleg akkor, amikor magas láza miatt az orvosok jéggel hűtötték a testét. Amikor megváltoztatták a pozícióját az ágyban, agya arra is reagált: az álomvilágban függőágyban érezte magát, amit megfordítottak, és ő nem tud kimászni. Amikor olyan családtagok léptek a szobájába, akiket szeretett, hiába volt csukva a szeme, érzékelte őket, és álomvilágának képei megnyugtató, kellemes tájakká váltak, míg a számára ismeretlen emberektől zaklatottnak, elveszettnek érezte magát.

Claire videóban mesélt az átéltekről, amit több, mint félmillióan néztek már meg. A legfurcsább a történetben az, ahogy folyékonyan mesél élményeiről, látszik, hogy minden, kómában töltött napra, történésre emlékszik még ennyi év után is. Beszámolója szerint mesterséges kómában lenni olyan, mintha felnagyított, felerősített álomvilágban élnénk. Claire rengeteget tanult az átéltekből, arról, hogy kik a fontosak számára igazán, s hogy a világ és a saját agyunk mennyire könnyen manipulálhatóak.

A mesterséges kóma

A mesterségesen létrehozott kóma teljesen más, mint az az állapot, amibe oxigénhiány, mérgezés, vagy akár egy fejsérülés miatt beleesik egy beteg. Az eljárást aneszteziológus végzi, aki a műtéti altatásoknál is használt pentobarbitált  vagy nyugtató hatású propofolt, esetleg ketamint ad, csak nagyobb dózisban.  Mindeközben folyamatosan figyelik  a beteg EEG agyhullámait, ami mesterséges kómában lapos vonal, hiszen az agy külső szemlélőnek látható módon nem reagál a külső ingerekre.

Az agy ebben az állapotban pihen, illetve védve van a fertőzés okozta további sérülésektől. Ideális esetben az illető magához tér, amint megszüntetik az erős gyógyszerek bevitelét. Addig viszont minden egyes érzékelés, élmény átmegy azok szűrőjén, és egyfajta torzításban jelenik meg az agyban. Az, hogy kinél mennyi emlék marad meg, illetve milyen belső világban létezik a kóma alatt, a tudat szintjétől függ. A mesterséges kómában tartott betegekre jellemzőbb, hogy belső világukban élénken reagálnak a környezeti változásokra, és sok emlékük születik, mivel az agy  mindenképpen értelmezni, tisztázni szeretné az általa észlelt és érzékelt környezetet.

A nem mesterségesen előidézett kómában fekvő betegeknél is előfordul szokatlan érzékelés

Egy 48 éves brit asszony, Maria Neal súlyos agyvérzés miatt esett kómába, és agyi tevékenységei annyira lecsökkentek, hogy az orvosok már lemondtak róla, amikor az asszony arra a közös szerelmes dalra tért magához, amit zokogó férje búcsúzásul lejátszott neki. Állapota azóza is rohamosan javul. Ennél jóval gyakrabban fordul elő, hogy kómából ébredve egy olyan nyelvet beszélnek folyamatosan a betegek, amelyet azelőtt nem is ismertek, de feljegyeztek viselkedésváltozásokat is.

Forrás: Dailymail