Kiderült, hogy az ősembernek semmi köze a paleo diétához

A napjainkban oly népszerű paleolit étrend alaptétele az, hogy amit az ősember evett, az nekünk is jó lesz, amit viszont nem vett magához, azzal mi is csak ártunk szervezetünknek. Egy új kutatás alapjaiban rengetheti meg az egész érvrendszert.

A paleo diéta a paleolit korról kapta elnevezését, ám a Quarterly Review of Biology folyóiratban megjelent új tanulmány szerint egyszerűen képtelenség lett volna akkoriban akkora agyat növeszteni és olyan fejlettségi szintet elérni, mint amit az ősemberek elértek, szénhidrátok fogyasztása nélkül. A

mai paleo diéta egyik alapköve, hogy szénhidrátot csak kis mennyiségben fogyasszunk, és együnk minél több húst és fehérjét – semmi gabona, krumpli, vagy bármi, amiben sok szénhidrát van. A tudósok szerint viszont őseinknek ugyanúgy szüksége volt a szénhidrátokra, mint nekünk – csak ők nem gyorsétterembe jártak, hanem a növénytermesztés megjelenése előtt gyűjtögettek.

A vizsgálat nemcsak légből kapott információkra alapoz: megvizsgálták az abból a korból származó fogakat, a korabeli növényzet maradványait, és kiderült, hogy az ősök étrendjében bizony magas keményítőtartalmú gumók is szerepeltek, ráadásul feltehetően népszerűek is voltak, mivel ezeket nem kellett hosszan kergetni és megölni fogyasztás előtt. Az akkoriban lezajló fejlődéshez, az utódok kihordásához nem is lett volna elég a csupán húsból származó energia, az abban található fehérje túladagolása ráadásul még veszélyes is lehet. Plusz: a feltételezések szerint akkoriban már tudtunk főzni, így a nyers növényeket puhává, rághatóvá és emészthetővé tudtuk tenni.

Forrás: QZ