Szabolcs végtagok nélkül született, de olyan gyönyörűen rajzol, hogy azt bárki megirigyelhetné

Kollinger Szabolcs egy abból a százból a világon, akik végtagok nélkül születtek. Mint oly sok sorstársát, őt is elutasították a szülei, a férfi azonban megmutatta, hogy képes önállóan élni, és nemcsak boldog, de még másokat is képes motiválni.

Szabolcs csecsemőként ideiglenes otthonban élt, majd 3 éves korában egy újsághirdetésben kerestek neki nevelőszülőket. Ekkor jelentkezett az akkor 48 éves újságárusnő, akinek egy keze van és a lábfeje a térdkalácsából nőtt ki. Szabolcsot magához vette, akit – elmondása szerint – semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem ért:

“Nagyon könnyen éltem meg, hogy én más vagyok, mint egy átlagos gyerek, hiszen egy sérültekkel foglalkozó intézet adott otthont nekem 11 éven át: az iskola előkészítő és utána a nyolc általános. A Mozgásjavító Általános Iskola volt, ahol a fiatalságomat töltöttem. Nem kellett azon agyalnom, hogy mik a hátrányaim, mert nem vettem észre, hiszen nem voltak különbségek, mindenkinek volt valami betegsége” – nyilatkozta Szabolcs a Lemon.hu-nak.

Szabolcs nemcsak hogy önállóan eszik, iszik, ír, focizik, úszik, pingpongozik és okostelefont használ, de olyan gyönyörűen rajzol szájjal, hogy azt sok egészséges kezekkel rendelkező ember is megirigyelhetné. A kérdésre, hogy mi az, amire még nagyon vágyik, arra a válasz a teljes önállóság volt:

“Szeretnék megtanulni egyedül toalettre eljutni, öltözködni és fürdeni. A teljes önállóság a vágyam, ezért is kezdtem el a bionikus végtag projektet.”

11006138_936572083027814_252518684_n

Fotó: Kollinger Szabolcs

A Tahitótfaluban élő fiatalember informatikát tanult, szabadidejében nagyon szeret zenét hallgatni, koncertekre járni, pozitív kisugárzásával pedig a pozitív szemléletű embereket vonzza magához. Azt mondta nekünk, az élet motiválja, a párja, és az, hogy haladjon előre, hogy élvezze az élet minden percét. Mikor pedig az “álommelóról” kérdeztük, akkor az első helyen az emberek segítését említette:

“Szeretnék az embereknek segíteni. Emellett művészkedni, festeni, rajzolni.”

11063408_938761912814373_167935845_n

Fotó: Kollinger Szabolcs

Bár Szabolcs nagyon pozitív személyiség, mint minden embernek, neki is voltak nehezebb korszakai az életben, például, amikor a barátait kellett elveszítenie. A kérdésre, hogy hisz-e a Sorsban, titokzatosan csak annyit válaszolt:

“Talán én választottam ezt a feladatot.”

Rendszeresen megoszt Facebook bejegyzéseket és videókat a Youtube-on arról, hogyan él, vagy milyen célját sikerült elérnie – az alábbi videóban például azt láthatjátok, hogy Szabolcs felpróbálja a bionikus kart, amit nagyon szeretne már magáénak tudni, mert nemcsak a mindennapi, praktikus teendőkben és az önállóságban segíti, de régi vágya is beteljesülhet, és végre megölelheti szeretteit a kéz segítségével: