Csaknem kifejlett emberi agyat állítottak elő bőrsejtekből

Először állították elő emberi agy modelljét laboratóriumi körülmények között az Ohiói Állami Egyetem kutatói – közölte kedden a The Huffington Post hírportál.

René Anand, a columbusi Ohiói Állami Egyetem professzorának közleménye szerint a mesterséges szervképződmény, ha engedélyezik a laboratóriumi alkalmazását, felgyorsíthatja a neurológiai betegségek és rendellenességek, egyebek között az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint az autizmus, illetve az ellenük alkalmazandó gyógyszerek kutatását.

A felnőtt emberi bőrsejtekből kifejlesztett, babszem nagyságú, tudattal nem rendelkező, de minden korábbinál tökéletesebb modell egy öthetes magzat agyára hasonlít és a teljesen fejlett emberi agy génállományának 99 százalékát tartalmazza. (Az amerikai fegyveres erők is érdekeltek a mesterségesagy-kutatásban a háborúból visszatért katonák traumás agysérüléseinek és a poszttraumás stresszrendellenesség kezelésének igénye miatt.)

A mesterséges agyat 15 héten át fejlesztették, és az is lehetséges, hogy 16-20 hét alatt a hiányzó 1 százaléknyi génállományt is pótolni lehet. René Anand professzor elismerte, hogy más egyetemeken is folynak hasonló kísérletek.

A bejelentésről szintén beszámoló BBC brit közszolgálati médiatársaság szerint az Osztrák Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai Intézetének kutatói 2013-ban jelentették be, hogy egy 9 hetes magzat agyának megfelelő, gondolkodásra képtelen mesterséges szervet állítottak elő. Anand a The Guardian című brit napilapnak kijelentette, hogy miközben az osztrák sejtképződmények csak az agy egyes elemeit reprodukálták, az ő modelljében az érrendszeren kívül minden elem megjelenik: a gerincvelő, “az agy összes fő régiója”, több sejttípus, az idegpálya, még a retina is.

A professzor szerint etikai problémák nem merülnek fel, mert a mesterséges agyat, amely egyébként sem gondolkodik, érzékelés útján nem stimulálják.

Más kutatók szkeptikusok Anand eredményeivel kapcsolatban, mert közelebbről nem ismerhették meg őket, és – mint ahogy Zameel Cader, az oxfordi John Radcliffe Kórház neurológus tanácsadója elmondta -, a kutatásra vonatkozó adatokat sem publikálták.

René Anand és kolléganője, Susan McKay az év folyamán korábban egy startupcéget jegyeztetett be az agyi szervképződmény üzleti hasznosítására. A The Guardian szerint Anand az agymodellel kapcsolatos információkat azért nem tette közzé, mert a vonatkozó szabadalom bejegyzése még nem zárult le.

Forrás: MTI