Ez történne, ha a Földön minden ember egyszerre ugrana egyet

Mi történne, ha a világon minden ember egyszerre ugrana egyet? Hatalmas földrengés? Vagy semmi? Mindjárt kiderül.

2006-ban egy weboldal 600 millió embert hívott meg egy közös nagy ugrásra

Mivel ezzel – szerintük – ki lehetett volna mozdítani a Földet a  pályájáról, megállt volna a globális felmelegedés, és hosszabbá váltak volna a napok. Egy másik, korábbi  elmélet szerint, ha az összes kínai ember egyszerre ugrana egyet, az annyira kimozdítaná bolygónkat, hogy Kaliforniát hatalmas cunami pusztítaná el.

Nem csoda, hogy a híreszteléseknek sokan utánajártak, és rengeteg bizonyíték gyűlt össze arra nézve, hogy az égvilágon semmi sem történne a nagy ugrás hatására.

A The Straight Dope nevű oldal szerint, amennyiben sikerülne egymilliárd embernek egyszerre földet érnie, az is csak 500 tonna TNT robbanásával lenne egyenértékű, és semmiképpen nem lenne hatása a bolygóra. Még 600 millió ember együttes tömege is elenyésző lenne a légkörünk teljes tömegéhez képest. További, igen erőteljes érv Newton harmadik törvénye, amely világosan rámutat, hogy fizikai képtelenség saját tömegével tartósan megváltoztatni a Föld keringési pályáját, mivel a rendszer gravitációs központja az ugrás időszakában mindvégig ugyanazon a keringési pályán marad. Ha 600 millió ember tömegét kilőnénk a Földről, még akkor is csak ötvened annyi energiát termelnénk, mint a modern hidrogénbombák  – és egyetlen atombombától sem mozdult el a Föld. Ráadásul, ha meg is történne a lehetetlen, a Föld elmozdulása után sem változna meg az időjárás, nem kerülnénk távolabb a Naptól, maximum az év egy szakában kicsit közelebb, az év másik szakában kicsit távolabb haladnánk tőle.

A földrengés, amitől a másodperc egymilliomod részével megrövidültek a napjaink

A 2011-es japán földrengésnek viszont sikerült az, amit 600 millió ember sem érhetne el: a 8,8-as erejű földrengés 25 centiméterrel mozdította el a Föld forgástengelyét. Ez azonban a Föld méretéhez képest szinte semmi, egyetlen hatása, hogy a másodperc egymilliomod részével megrövidültek a napjaink. A nagy földrengések egyébként a Föld dőlésszögét, emiatt az évszakok változását is befolyásolhatják, de csak annyira kis mértékben, hogy azt csak a pontos műholdas mérések veszik észre – a japán földrengés előtt a chilei földrengés nyolc, a 2004-es szumátrai rengés hét centiméterrel tolta el a forgástengelyt.

Forrás: Sciencealert