Így lehet majd egyszer félelmetes biológiai fegyver a krumplibogárból

A rovarokat igen régóta használják fel különböző harcok és háborúk esetén: előnyük az, hogy lelőni igen nehéz őket, sőt, észrevenni is, viszont komoly betegségekkel fertőzhetik meg az ellenséges katonákat. Külön neve is van a velük elvégeztetett munkának: entomológiai hadviselés.

Tetvek, bolhák és szúnyogok, mint biológiai fegyverek

Napóleon Moszkvából hazatérő, himlő ellen gondosan védett seregét fertőzött tetvek tizedelték, a második kínai–japán háborúban Japán Mandzsúria felett aratott győzelme a bolháknak is köszönhető – ötszázezer katonát öltek meg így -, a pestissel és kolerával megfertőzött kis élősködőket porcelánban küldték át az ellenséghez. A hidegháború alatt Amerika már sárgalázat terjesztő szúnyogokat is bevetett volna  – és ez csak néhány példa arra, amikor apró kis rovarok okoztak hatalmas felfordulást, és hoztak háborús győzelmeket.

A krumplibogarak tehetségesek az ellenség kiéheztetésében

A második világháború alatt több ország érdekelt volt a krumplibogarak tenyésztésében, mivel a krumplibogarak ügyesen tönkreteszik az ellenséges terület élelmiszer-utánpótlását képező növényeket – ezért a francia szakértők már 1939-ben javasolták ezt a módszert a német lakosság kiéheztetése érdekében. Kanada sem akart kimaradni a buliból, sőt: úttörő szerepet játszott a világháborús biofegyver fejlesztésekben: szúnyogokkal, csípőlegyekkel és pestis-fertőzött bolhákkal kísérleteztek éveken át a Queen’s University katonai laboratóriumában.

A hidegháború időszakában mindegyik nagyhatalom élénken érdeklődött a rovarhadviselés iránt

Míg Amerika a már említett sárgalázat küldte volna az ellenségre, és tömegével “termelte” a szúnyogokat – felhasználva azt a tudást, miszerint az afro-amerikai emberek jóval kisebb arányban fertőződnek meg a betegséggel, ezért őket nyugodtan harcba lehet küldeni az előzőleg megfertőzött területekre -, a szovjetek száj- és körömfájás vírussal fertőzött kullancsokat, baromfiölő, papagájkór-fertőzött óvantagokat termeltek. Végül csak azért nem vetették be őket, mert Richard Nixon 1973-ban  biológiai- és toxinfegyverek termelésének és alkalmazásának tilalmát kimondó nemzetközi egyezményt kezdeményezett.

Azóta csak szórványosan tudni olyan esetekről, ahol harci rovarokkal kísérleteztek volna: állítólag 1990-ben Amerika 6,5 millió dollárt költött annak kutatására, hogyan lehetne bevetni a hernyókat Peru kokacserje ültetvényei ellen, 2002-ben pedig olyan bogár után kutattak, amelyik alkalmas lehetne egy növényi vírus terjesztésére az ópiumtermelő országok ültetvényein – arról, hogy tényleg betetették volna őket, nincsenek adatok.