53 millió évvel ezelőtt pálmafákkal volt tele – Tények, amiket nem tudtál az Antarktiszról

Minél mélyebbre fúrnak a kutatók az Antarktisz fagyott világába, annál érdekesebb információk kerülnek elő.

133-1024x626

Évmilliókkal ezelőtt itt pálmafák nőttek

Az Antarktisz  peremén végzett kutatás során kiderült, hogy évmilliókkal ezelőtt pálmafák nőttek a területen. Különböző pálmafa- és majomkenyérfapollenek, spórák és apró lények maradványai alapján következtettek arra, milyen lehetett az Antarktisz a korai  eocén korszakban, amikor ugyanúgy nagy mértékű felmelegedés zajlott, mint manapság. A  tanulmány szerint az antarktiszi tél egykor csupán 10 Celsius fokos volt, miközben nyáron a hőmérséklet meg is haladta a 25 Celsius fokot. A Glasgow-i Egyetem munkatársa, James Bendle szerint az adatok szerint ez akár előre is jelezheti azt, mi vár ránk a jövőben az egyre melegebb időjárás miatt.

33-1024x768

Ha elolvadna az antarktiszi jégtömeg, a világ óceánjainak és tengereinek vízszintje több métert emelkedne

Szerencsére jelenleg az Antarktiszt még 98%-ban jég borítja, átlagosan 1,5 km-es vastagságban, a minimális csapadék és a zord körülmények miatt alig van növényzete. Ha elolvadna a hatalmas jégtömeg, a világ óceánjainak, tengereinek vízszintje több métert emelkedne – az amerikai űrkutatási hivatal műholdas kalkulációi szerint csak a múlt évtizedben évente 130 milliárd tonna jég olvadt bele a tengerekbe. Az ötödik legnagyobb kontinensként számon tartott Antarktisz azonban egyelőre jól bírja, látott már néhány felmelegedést és lehűlést is. Hiába létezik jó ideje, az emberek csak 1820-ban fedezték fel hivatalosan. Az első magyar emberek 2006. január 16-án léptek az idegen földre, név szerint  Ács Zoltán és Kovalcsikné Bátori Krisztina.

93

Csak azok a kutatók utazhatnak oda, akiknek előre eltávolították a vakbelét és a bölcsességfogát

Nem is szívesen jár arra senki: 1983-ban például rekordhideget mértek a Vostok-i állomáson:  mínusz 89,2 Celsius volt a hőmérséklet. Később műholdas mérésekkel  a Föld leghidegebb pontját azonosították az Antarktisz keleti fennsíkján, 3900 méter magasan: mínusz 93,2 Celsius-fokot mértek. Emiatt – és persze azért, mert nincs kórház arrafelé – csak azok a kutatók utazhatnak oda, akiknek előre eltávolították a vakbelét és a bölcsességfogait is.

43

Találtak egy 100 éves dobozt, tele negatívokkal

Tavaly a kutatások során egy száz éves doboz került a felszínre, amiben 22 eddig sohasem látott negatívot találtak. Amennyire tudták, helyreállították a negatívokat, és fény derült arra, milyen volt az élet az 1914-1917 között zajló expedíción, ahol egy hatalmas hóvihar és az elsodródó hajó miatt három ember is életét vesztette a csapatból.

53-1024x576

A Metallica koncertezett az Antarktiszon

A Metallica volt az első olyan banda, amelyik egy év alatt végigjárta az összes létező kontinenst, ezért koncertet adtak az Antarktiszon is.

123-1024x683

Saját tűzoltóállomása is van

Az Antarktisz kevesen élnek állandó jelleggel működtetett kutatóbázisokon. A legnépesebb ilyen tábor az amerikai McMurdo, ami 1962 óta lakott.
Mivel emberek élnek ott, kiépítették a telefonvonalat, az Antarktisz nemzetközi hívószáma +672. A McMurdo állomásnak saját, profi tűzoltóállomása is van.

73-1024x768

Egy nap egy egész évig tart

A helyi időt a Nap égi pozíciójához szinkronizálják, de ez a módszer nem működik a Antarktiszon, ahol egy “nap” egy egész évig tart. Egy értelemben az összes időzóna fedi a Antarktisz területét, így nem sorolják egyikhez sem. Praktikus okokból azonban az Amundsen-Scott Déli-sark Kutatóállomás az Új-Zélandi helyi időt tartja, mert az azt ellátó amerikai légi szállítmányok Új-Zélandról indulnak.

143-1024x683

Az Antarktisz  jege alkotja a Föld édesvízkészletének majdnem 70 százalékát.

110-1024x768

1979 januárjában született meg az első ember az Antarktiszon

A neve:  Emile Marco Palma. Az akciót szándékosan tervezte így Argentína, egyszerűen odaküldtek egy terhes nőt. Örökítőanyagból egyébként nem áll rosszul az Antarktisz : Benjamin Bomfleur, a stockholmi Természettudományi Múzeum munkatársa és nemzetközi kutatócsoportja felfedezte a világ legrégibb, 50 millió éves spermiumát egy nyeregképző féreg megkövesedett gubójában.

Forrás: Bestpictureblog