Több mint 500 fej nélküli holttestet találtak egy mexikói ásatás során

A 16. századi spanyol hódító, Hernán Cortés mintegy 550 katonájának sorsára derült fény egy mexikói ásatás során. Az azték indiánok szövetségesei, az acolhua indiánok támadtak rá a spanyol hódítókra, miközben ők éppen a mai Mexikóváros közelében lévő azték fővárosba, Tenochtitlánba tartottak. A spanyol hódítók között nők és gyerekek is voltak.

Kultúrák szerencsétlen találkozása

A brutális tömeggyilkosság 1520 júniusa és 1521 márciusa között történt, valószínűleg egy vallási szertartás miatt. Az acolhoua indián törzs az aztékokhoz hasonlóan ugyanis Quetzalcóatl-nak, a kígyóformájú istennek hódolt, valamint Huitzilopochtli-nak, a háború istenének és Tetzcatlipocának, a túlvilág és a föld istenének. “Kultúrák szerencsétlen találkozása volt ez az esemény” – nyilatkozta Enrique Martínez Vázquez, a mexikói Nemzeti Antropológiai Intézet munkatársa.

emberfejek

A mai Mexikóváros területén lévő azték templom, valamint kőből készült emberi koponyák a falon egy mexikóvárosi múzeumban

Mexikóvárostól csupán 63 km-re fekszik az a hely, ahol a véres összecsapás történt

A spanyol hódítóknak esélye sem volt az indiánokkal szemben, rosszkor voltak rossz helyen. Cortés ugyanis épp azt tervezte akkoriban, hogy hazatér Spanyolországba, de mielőtt sort kerített volna a hosszú és fáradságos hajóútra, még elegendő élelemmel akarta ellátni az azték fővárosban állomásozó sérült és beteg spanyol katonákat és azok gyermekeit, feleségeit.

Végül erre már nem kerülhetett sor. A spanyol hódítókat afrikai rabszolgák, Kubából hozott indián törzsek, valamint 50 nő és 10 gyermek is kísérte. Az ők földi maradványaira bukkantak rá egy több évet felölelő ásatás során Zultépec-Tecoaquéban.

1993 és 2010 között végezték az ásatásokat, melyek során a spanyolok celláira, valamint az indiánok használati tárgyaira is rábukkantak. Állítólag az indián törzs tagjainak lakhelyén is tartottak fogva spanyol katonákat még mielőtt kivégezték volna őket.

cortes

Hernán Cortés rajza illusztrálja érkezését az azték fővárosba

Az aztékok szövetségesei brutális módon végeztek az áldozatokkal

A törzsfőnökhöz vezették őket, egy hosszú folyosón kellett végigmenniük, majd mikor a folyosó végéhez értek, már nem volt menekvés, az áldozatok fejét levágták, szívüket kihasították. A levágott fejeket oltárra helyezték, a sziveket pedig az erre használatos kisebb piramis tetejéről dobták le, így emlékezve meg a háború istenéről, Huitzilopochtliról.

Az is valószínű, hogy az áldozatok húsát meg is kóstolták az indiánok, ez állítólag elég gyakori volt a körükben.

Hernan Cortés túlélte az eseményt, amiről később be is számolt az egyik művében, a Cartas de relaciónban. Mikor a spanyol hódítók seregei tudomást szereztek a könyörtelen mészárlásról, bosszújuk nem ismert határt. Az acolhua indiánok kegyetlenségét ugyanolyan kegyetlen mészárlással bosszulták meg, ha nem nagyobbal, hiszen porrá zúzták Zultépec városát. A település mai neve azonban az indiánok vallási szertartására emlékeztet, mai nevén ugyanis Tecoaquénak hívják a helyet, ami annyit tesz, hogy:

 “a hely, ahol megették az embereket”.

Forrás: El Pais, El Viajero

O. M.