Földön kívüli életet sejtenek a Jupiter jégholdján

Földön kívüli életet keresnek a Marson és a Jupiter jégholdjainak mélységi óceánjaiban – írja az MTA. A Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi konferencián a kutatók megbeszélték, hogyan keresnek Földhöz hasonló égitesteket, kutatják azok lakhatóságát, és keresnek idegen civilizációkra utaló jeleket.

A Jupiteren a Hubble űrteleszkóp nemrégiben izgalmas dolgot talált: a földinél tízszer mélyebb, hatalmas, sós vizű óceán jeleit mutatták a Jupiter legnagyobb holdján, a Ganymedesen.

“A tanácskozáson olyan programok és kezdeményezések indultak, amelyek hosszú távon hatással lehetnek az asztrobiológia (a Földön kívüli élettel és a földi életre kifejtett kozmikus hatásokkal foglalkozó tudományág) fejlődésére. A közel száz résztvevő többsége külföldről érkezett, ami szintén az esemény jelentőségét mutatja.”

A közeljövő űrszondáinak programjai közül a JUICE, az ExoMars, a CHEOPS és a PLATO űreszközök vezető kutatói ismertették, hogy mire lesznek képesek ezek a következő évtizedben induló szondák. Mindegyikük meghaladja elődjét valamiben: az ExoMars először fog 2 méter mélyre fúrni a vörös bolygón, a JUICE radarjával a Jupiter jégholdjainak mélységi óceánjait vizsgálja majd, a két űrtávcső pedig minden korábbinál pontosabb információkat ad más csillagok bolygóiról – közöttük is elsősorban a Földhöz hasonló, potenciálisan lakható égitestekről.

A különböző bolygók lakhatásáról az asztrofizika, csillagászat, geológia, biológia, kémia és filozófia neves kutatói meséltek:

“A lakhatóság kémiai követelményeinek áttekintésénél ma már nem tartják elegendőnek a folyékony víz és a szerves anyagok együttes jelenlétét. Megfelelő energiaforrás, katalitikus hatású ásványi felületek és redoxpotenciál, azaz változatos kémiai környezet is kell, amelyben az egyes komponensek áramlanak is.”

Külön szekció számolt be az úgynevezett földi analógiákról, amelyek keretében bolygónkon valamilyen távoli égitest jellemzőit, környezetét tanulmányozzuk. A Marson előforduló betöményedő ősi vizekből kivált sós ásványok (pl. jarozit) megismerésében a Földközi-tengernek a miocén időszakában többször is bepárlódó vizéből kiváló sós anyagok elemzése is segít. Az egyik legnehezebb témakör magának az élőlényeknek az azonosítása, még akár elpusztult formában is. Ebben segíthetnek az úgynevezett extracelluláris anyagok, amelyeket sok egyszerű egysejtű termel és hagy vissza maga után. Ezeknek mint potenciális biomarkereknek (életre utaló jellemzőknek) az elemzése sok lehetőséget mutat az osztrák kutatók szerint – ha van lehetőség megfelelően nagy felbontású (pl. elektronmikroszkópos) vizsgálatokra.