Kokas Klára, aki megtanította a magyarokat zenét hallgatni, táncolni, és élni

Kokas Klára zenepedagógus egész életét arra áldozta, hogy a zenével segítsen gyerekek érzelmi fejlődésében és egyéniségük kialakulásában. Miközben a kicsik a kiválasztott műveket hallgatták, szabadon táncoltak, megélték az érzéseiket, miközben egymásra is odafigyeltek. Varázslatos dolgok történtek.

11188383_826842784073781_1858636751523834111_n

Kép forrása: Facebook

A legnagyobbtól tanult

Klára magától Kodály Zoltántól tanult éneklést, népdalgyűjtést, szolfézst, zenei- írást, olvasást, hallásfejlesztést, kórusvezetést.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énektanár és karvezető szakán végzett 1950-ben, később az ELTE pedagógia-pszichológia szakán végzett, majd tanított a szombathelyi általános iskolában, a Tanítóképző Intézetben, később pedig a Münnich Ferenc Nevelőotthonban. 1970-ben kijutott Bostonban az első amerikai Kodály Musical Training Institute-ban dolgozott. Klárát Európa, Amerika és Ausztrália számos helyére hívták meg vendégprofesszornak, a Kokas-módszer egész iskolát teremtett, könyveit több nyelven közreadták, filmjeivel, videoműsoraival is sikereket aratott. Ahogy Nádas Péter író fogalmazott:

“Kokas Klára a szó legősibb értelmében tanító. Varázsló, aszkéta, szent, aki nem pusztán tudását adja át, hanem önmagát, teljes, kiművelt személyiségét. A gyerekek, akiket megtanít a mozdulat szabadságára és a zene szeretetére, valószínűleg ezt a titkot lesik el tőle”.

Klára az Egyesült Államokbeli Arlington városában hunyt el nyolcvanéves korában, öt évvel ezelőtt. Amit viszont átadott, az itt maradt, és köztünk dolgozik tovább. Klára tanítványai egész Magyarországon és külföldön is folytatják a megkezdett munkát.

Fotó: Matthew C. Wright

Fotó: Matthew C. Wright

Így képzelj el egy foglalkozást

A gyerekek énekelnek, mozognak, komolyzenét hallgatnak, aminek erőteljes személyiségformáló hatása van. Észrevétlenül fejlődik a gyerekek ritmusérzéke, mozgáskoordinációja, képzeletvilága, kreativitása. Semmi sem kötelező, nem énekóra zajlik, hanem egy olyan környezetet teremtenek, ahol a gyerekek biztonságban érzik magukat, felszabadulnak, megélhetik önmagukat, felfedezhetik saját hangjukat, a zenehallgatás örömeit, saját mozgásukat.

A dalok nagy részét a pentatónia hangnem köréből választják, ez a dallamvilág alkotja a magyar népdalok ősi rétegének alapját. Zenehallgatás közben a mozdulatok,  tánc szinte magától jelenik meg, ezek gyökerei a legmélyebbek az emberi fejlődés történetében. A zene hatása ugyanis nemcsak a tudatos rétegben zajlik, a gyerekek érzelmi életüket szinte kitáncolják magukból.

A foglalkozásokon részt vevőknek javul a memóriája, beszéde, mozgása, még azoknak is, akik valamilyen fogyatékkal élnek. Klára hitvallása szerint ők is a csoport részei, a többi gyerek pedig észrevétlenül megtanulja elfogadni, és tisztelni őket. Ahogy Klára fogalmazott:

“Hangolom, simogatom, tisztítgatom a gyerekeket, mint a zenekar a hangszereit. A ráhangoláshoz személyes élményeimből merítek, múltbeliekből vagy frissekből, amelyeket elém tár az erdő, a rét, a koncertterem, a rádió, könyv, kép vagy akár az ablakomon átsugárzó égbolt.”

IMG_5107

Fotó: kokas.hu

Kokas Klára munkásságáról, a képzésekről, kiadott anyagokról, és a foglalkozásokról itt találsz több információt.

Érdemes megnézni videón is, mi történt Klára óráin, és milyen gazdag örökséget hagyott ránk:

Forrás: Wikipédia,