Amikor még a fekete férfi nem nézhetett egy fehér nő szemébe – Történelmi fotók a fajgyűlölet elleni küzdelemről

Amerikában minden februárban megemlékeznek arról a hosszú és nehéz afroamerikai polgárjogi harcról, ami 1896 és 1970 között zajlott annak érdekében, hogy az Amerikai Egyesült Államok minden polgára azonos jogokkal bírjon.

A rabszolgaság eltörlése csak a kezdete volt a hosszú harcnak, amelynek során a magukat felsőbbrendűnek tartó fehérekkel sikerült megértetni, hogy a fekete emberek is ugyanolyan értékesek, mint ők. Az ügyet leginkább a fajgyűlölő társadalmi csoportok térnyerése akadályozta, illetve maguk a törvényhozók: 1896-ban a Legfelsőbb Bíróság a faji elkülönítést törvényesnek mondta ki, és alkotmányos szintre emelte az “elkülönítve, de egyenlően” elvet egészen 1954-ig.

Amikor még a fekete férfi nem nézhetett egy fehér nő szemébe

Ennek következtében bőrszínük alapján teljesen elkülönítették egymástól az embereket, a feketéket niggereknek nevezték, nagyon gyakran megalázták – például egy fekete férfi nem nézhetett egy fehér nő szemébe, nem ehetett vagy ihatott mellette, arról nem is beszélve, hogy véletlenül hozzáérjen. A feketék jogai hiába voltak meg papíron, a Nemzeti Gárda és a rendőrség is gyakran összejátszott a Ku-Klux-Klan szervezetekkel.

Egy ártatlan pusziért börtön járt

Így történhetett meg, hogy 1958-ban az észak-karolinai Monroe-ban két kisiskolás afroamerikai kisfiút letartóztattak, mert miközben játszottak, egy fehér kislány odaszaladt hozzájuk, és megpuszilta az arcukat. A hír hallatán a fehér családfők puskát ragadtak, és azzal vádolták a gyerekeket, hogy szexuális kényszerítést alkalmaztak a kislánnyal szemben. A két fiút azonnal börtönbe vetették, ügyvédről szó sem volt, családjukkal sem találkozhattak több hétig, megverték, megalázták, majd  21 éves korukig tartó javítóiskolára ítélték őket.

Mindez nem volt elég, a helyi Ku Klux Klan a fiúk házaira is lövöldözött, illetve kereszteket égettek el az épületek előtt. Szerencsére ott volt Robert F. Williams polgárjogi harcos, aki  Eleanor Roosevelt-tel együtt megpróbálta felvenni a kapcsolatot az állam kormányzójával. Persze először azoknak eszükbe sem jutott felülvizsgálni döntésüket, de ekkor színre lépett Conrad Lynn ismert fekete polgárjogi ügyvéd, aki többszöri elutasítástól sem rettenve igyekezett kiszabadítani a gyerekeket.

women arrested

Amikor azokhoz végre becsempészték a két édesanyát, suttyomban készült egy fénykép is, ami bejárta az egész világot, nemzetközi botrányt kavart, és nagyszabású Amerika-ellenes felvonulásokat tartottak szerte Európában. A hatóság még erre a nyomásra is csak akkor akarta szabadon engedni a fiúkat, ha azok írásban elismerik bűnösségüket, de ebbe a szüleik nem egyeztek bele. Két nappal később az állam kormányzója feltétel és indoklás nélkül kegyelemben részesítette a fiúkat.

A mugshot of Rosa Parks from February 22nd, 1956 following her refusal to relinquish her bus seat to a white person.

1955-ben Rosa Parks, a buszvezető felszólítása ellenére nem adta át a helyét egy fehérnek Alabama fővárosában. A lányt letartóztatták, és 10 dollárra büntették. Az ügy országos jelentőségűvé vált, Martin Luther King tiszteletes vezetésével a polgárjogi harcosok egyesületet alakítottak, és megbénították a buszközlekedést

e foreboding presence of the National Guard.

1957: Elizabeth Eckford megpróbál bejutni a Central High School-ba Little Rock-ban, a Nemzeti Gárdát rendelték ki, hogy megvédjék a lányt a tiltakozóktól

1960: Ruby Bridges az első afromaerikai, aki a csak fehérek által látogatott William Franz általános iskolába beiratkozhatott Louisianában

 in Mississippi.

1964: Martin Luther King Jr egy New York-i konferencián azoknak az aktivistáknak a fényképét mutatja, akiket megöltek Missisipiben

on the National Mall in Washington, DC. August 28th, 1963.

Martin Luther King Jr “Van egy álmom” kezdetű híres beszéde 1963-ban Washingtonban

James Meredith, az első afroamerikai, aki a Missisipi Egyetemre beiratkozhatott. A fotó akkor készült, amikor a tiltakozók meglőtték 1966-ban

Muhammad Ali's knockout of Sonny Liston. Though he's often more remembered as one of the greatest boxers of all time, he was a key figure in the Civil Rights movement.

Muhammad Ali nemcsak kiváló sportoló volt, de a polgárjogi mozgalom egyik legfontosabb alakja, itt épp kiüti Sonny Listont

Josephine Baker volt az első afroamerikai nő, aki filmsztárrá vált

Forrás: Omgfacts, Blackhistorymonth