Fény derült a rejtélyre, miért lékelték meg egyes emberek koponyáit őseink

Különféle kultúrákban, földrészeken ugyanolyan metódussal végezték a koponyalékelést, vésést – derül ki egy a közelmúltban a szegedi Móra Ferenc Múzeumban megnyílt kiállítás kapcsán, mely a Kincsek – Titkok – Aranyak nevet viseli, és melyen többek között avar kori temetőkből feltárt, lékelt koponyák is láthatók.

A lékelést és koponyavésést főként hadi sérülések, illetve szellemi-lelki zavar esetén alkalmazták

A koponyák lékelését főleg háborús sérülések gyógyítására használták a föld legkülönbözőbb tájain egymástól függetlenül, és az ókori görög Hippokratész azon elveit alkalmazták, melyet maga az orvos fektetett le. A koponyavésés mellett a leletek döbbenetesen jó tájékozottságról számolnak be a balzsamozás, mumifikálás során alkalmazott eljárások terén is.

koponya

MTI Fotó: Balázs Attila

Mai napig nem tudni, pontosan hány százalékban élték túl a sérültek a koponya lékelését

Azonban bizonyítékokat találtak arra – például az avar kori temetőkben is -, hogy a beavatkozás során sok esetben a csont gyógyulni kezdett. A leletek szerint voltak, akik ezüsttel, arannyal, vagy a szegényebb réteg tagjai közül kókuszdióhéjjal pótolták a hiányzó csontrészt.

A démonokat és a rossz gondolatok is lékeléssel próbálták elűzni

Bár a koponya lékelésének fő célja a fizikai sérülések gyógyítása volt, az is előfordult, hogy a rossz gondolatokat, démonokat akarták így akarták elűzni, vagy migrént, fejfájást kívántak ezúton kezelni. A Magyarországon a honfoglalás előtti időkből származó koponyákon található lékek elhelyezkedése utalhat arra is, hogy a beavatkozást kultikus szertartások részeként végezték – ez azonban csak feltételezés.

koponya2

MTI Fotó: Komka Péter

Az agyafúrt szó is innen ered

Érdekesség, hogy a koponyavésést szellemi, mentális betegségek kezelésére is alkalmazták, hiszen úgy vélték, a nyíláson át visszatérhet a testbe a “bolygólélek” – “agyafúrt” kifejezésünk állítólag innen ered.

Forrás: Hirado.hu | Móra Múzeum