Hogyan válnak nárcisztikussá a gyerekek – a szülők hibája vagy a gyermek a felsőbbrendűség tudatával születik?

Szinte mindenki ismer legalább egy önző, csak magával törődő, semmiségekért dührohamokat kapó nárcisztikus embert a környezetében. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan lesz valakiből nárcisztikus felnőtt: vajon a nevelésben van a hiba, vagy már a születéskor eldől, milyen személyisége lesz a gyereknek felnőttkorában?

Az Ohio State University kommunikációs és pszichológia tanszékén oktató Brad Bushman és társai 565, középosztálybeli holland családot vizsgáltak, ahol a gyerek 7-11 éves volt. A kutatásból kiderül, hogy azok a szülők, akik túlértékelik, és piedesztálra emelik saját gyermekeiket, jó eséllyel nárcisztikus felnőttet készülnek átadni a társadalomnak.

Az összefüggés nyilvánvaló: a gyerekek elsőként a szüleik értékelésével találkoznak ebben a világban, azt fogadják el igaznak – nem is tehetnek mást – és ha anyuci meg apuci Isten felkent ajándékának tekinti gyermekét, torz tükröt tartva elé, akkor az azt is fogja hinni, hogy neki felsőbbrendűségénél fogva minden jár.

Persze ez nem azt jelenti, hogy ha gyönyörködünk gyerekünkben, okosnak, szépnek és ügyesnek tartjuk, és megdicsérjük, azzal automatikusan önimádóvá neveljük. A kutatás nem a normális mértékű szeretetnyilvánítással foglalkozott, hiszen megfelelő keretek között reflektálunk a gyermek tévedéseire, hibáira, megismertetjük a világ működésével, s az önbizalom és az önkritika közti arany középúton igyekszünk tartani.  Normális mértékű szeretetre normális önkép alakul ki a gyerekeknél.

“A legtöbb szülő meggyőződése, hogy a gyermeke különleges és különleges bánásmódot is igényel. De amikor a gyerekek különleges bánásmódban részesülnek, akkor nárcisztikussá vállnak, és úgy érzik, hogy többet érdemelnek másoknál és felsőbbrendűek is” – mondta Bushman.

Forrás: Theearthchild