A világűr gyönyörű és titokzatos… de határozottan büdös

A világűrt a nagy semminek képzeljük, ahol nincs levegő, és ahol levegő nincs, ott szagok sem igen lehetnek – gondoljuk mi. Aztán kiderül, hogy a világűr bizony büdös, nem is akármennyire – írja az Index.

Igazából nem is az űrnek magának van szaga, hanem annak, ami benne van. Ahhoz, hogy ennek szagát érezzék, az űrutazók nem beleszagolnak a jó kis fekete ájerbe – a vákuumban fulladás vár -, hanem az űrhajóban a rajtuk lévő ruhák, felszerelések felületén magukkal vitt anyagok szagát érzik. Ekkor jön a fintorgás: a legtöbb asztronauta úgy jellemzi a szagot, mintha odaégett volna valami, mások autóversenyen érzik magukat – mindez a policiklusos aromás szénhidrogéneknek, a csillagközi anyagban is jelen lévő, a csillagok formálódását és pusztulását kísérő vegyületeknek köszönhető.

Nyilván a világűr szaga azon is múlik, hogy kinek az orráról van szó. A buzzfeed.com szerint az űrhajósok tapasztalataira hivatkozva a következő a szaglista:

– dió és motor fékbetét,
– egy napja hóban álló ruha,
–  hegesztés szaga,
– rum,
– puskapor,
– égő faszén,
– ózon és
– égett mandulás süti.

Mivel a naprendszerünk tele van szénvegyületekkel, kifejezetten büdösnek számít, s ki tudja még, mikkel találkozunk majd a csillagközi térben?

A NASA egyébként felkérte Steve Pearce neves illatszakértőt, hogy segítsen az asztronauták tapasztalataiból meghatározni azt a szagot, amit odafent érezni, ő pedig erre jutott:

“Képzeljék el az izzadt lábszagot és az állott testszagot, ehhez keverjenek körömlakklemosót és benzint… és már közelítenek!”

Forrás: Popsci, TheAtlantic