Tudtad, hogy régen hegyes kutyafülünk volt? 9 testrész, amit már nem használunk

Egy-két kutatás szerint még akár hasznát is vehetjük azon – korábban bizony funkcióval rendelkező – szerveinknek, melyek az evolúció során elvesztették jelentőségüket, elcsökevényesedtek, elkorcsosultak. Talán hihetetlen, de a jelek szerint őseink füle a kutyáéra, szeme a krokodiléra hajazott.

Atavizmusnak nevezik azt, amikor az anatómiai jellemzők, elcsökevényesedett szervek visszaütnek a biológiai ősökre. Azért kapta ezt a nevet, mert a latin „atavus” jelenti a szépapa illetve szépanya apját, azaz az ember ötödik generációs felmenőjét, az ősöket. Végignézve az összeállítást érdekes kép jelenik meg előttünk felmenőinkről.

1. Féregnyúlvány

A féregnyúlványról maximum akkor hallunk, ha valaki a környezetünkben vakbélgyulladással kerül kórházba. Ez a nyúlvány a vastag- és vékonybél találkozásánál található, ma már nem játszik szerepet az emésztésben, ám kutatók azt állítják, abban az időben lehetett szerepe a szervnek, amikor még őseink növényi alapú étrenden éltek. A tudósok azt mondják, ma a jótékony bélbaktériumok tárolásához lehet szükségünk a féregnyúlványunkra. (A vakbélműtéttel eltávolított nyúlvány azonban
az ember életminőségén mit sem változtat.)

2. Farokcsont

A keresztcsontunk alatti gerincszakaszunk három-öt összecsontosodott farkcsonti csigolyából áll, ez utal arra, hogy őseink között volt olyan, aki farokkal rendelkezett – bár ezt ma nehéz elképzelni. Ezek  csigolyák szerepet nem játszanak, ám terhesség esetén nőknél okozhatnak kellemetlenséget, fájdalmat a test hormonális és fizikai változásai miatt.

3. Bölcsességfog

Sajnos a hajdan igencsak hasznos bölcsességfogak (minden hátsó harmadik nagyőrlő fog) is inkább már csak hátrányt jelentenek napjainkban. Vannak például, akiknek el sem fér az ínyén, így a helyhiány miatt kihúzzák. Ezeknek a fogaknak abban az időben volt jelentőségük, amikor még őseink étkezése rendkívüli rágási teljesítményt követelt meg. Mára fejlődött étkezési kultúránk, ételeinket könnyebb elfogyasztani, szájüregünk is kisebbé vált. A fogorvosok tanácsa, hogy akinek rendellenes állású a bölcsességfoga, távolíttassa el mihamarabb.

4. Jacobson szerv

Egyes emlősökben, de inkább hüllőkben és kétéltűekben van jelentősége az orrban található szervnek (Jacobson szerv), mely a feromonok (kémiai illatanyagok) felismerésére, a szexuális vágy felébresztésére szolgál. Genetikai vizsgálatok az mondják, a szexferomonok azonosításához kellő génjeink már nem funkcionálnak, de számos kísérlet ennek ellentmond.

5. Darwin-dudor

Darwin azt állította, hogy az emberek negyedénél megtalálható, a felső fülkagyló peremén található kiszélesedés őseink hosszú és hegyes kutyafüle miatt kialakuló maradvány, és kiszélesedésnél lehetett a kutyafül lehajló ága. Az evolúció atyjáról ezt a szervet nevezik ma Darwin-dudornak.

darwindudor

Nyilak mutatják a Darwin-dudor elcsökevényesedett alakját az emberi fülön – és a szemmel látható megnyilvánulását egy majmon

6. Szőremelő izom

A liba (lúd) bőrért egy apró simaizom a felelős (musculus arrector pili), ami megfelelő inger hatására a szőrszálat megemeli, ez az úgynevezett szőremelő izom. Manapság már inkább csak egy lelkiállapot-jelző funkció az embernél kialakult lúdbőr. Az őseinknél ez a túlélésben játszhatott szerepet, ahogyan az állatoknál is a hőszabályozásban van szerepe a szőremelő izmoknak. Ezek működésbe lépve hőt termelnek, amit a felálló szőrszálak a test közelében tartanak.

7. Szőrzet

A szőrzetnél maradva egyértelmű, hogy ma már az embernél ennek sincsen nagy jelentősége, nem kell ahhoz, hogy melegen tartsuk magunkat. Erre való a ruha, a takarók, és manapság már inkább a szőrzet eltávolításába fektetünk nagyobb energiát.

8. Férfi mellbimbó

A férfi mellbimbó kialakulásának oka az anyaméhben keresendő, ahol az első nyolc hétben minden embrió egyforma, mint ahogyan az ivarmirigy is eleinte semleges. A Y kromoszóma függvényében változik az ivarmirigy hereszövetté, ami tesztoszteron-termelésébe kezd, és ez felelős a magzat további fejlődéséért – eddigre azonban a mellbimbók már kialakultak.

9. A pislogóhártya

Különösen a hüllőknél, kétéltűeknél, de madaraknál és cápáknál is igencsak jól fejlett az átlátszó, vízszintesen mozgó “szemhéj”, azaz pislogóhártya, ami a szem belső zugából húzódik a szemre, ennek az embereknél és más emlősöknél csak csökevénye maradt meg – ez az a félhold a szemzugban, ahol a csipa összegyűlik.

Forrás: mnn.com

via Origo.hu