Kevesebbet magolnak, mégis kiemelkedően jól teljesítenek a finn gyerekek – Mi a finn csoda titka?

A PISA-felméréseken rendszeresen lekörözik magyar társaikat a finn gyermekek, pedig egy olyan oktatási rendszerben tanulnak, ahol jóval kevesebb a bemagolandó anyag, és szóbeli feleltetés gyakorlatilag nincs – írta meg a hvg.hu. Mi lehet a finn oktatási modell titka?

Az egyik titok a színvonalas technikai felszereltség

Többek között például az, hogy a színvonalas technikai felszereltség bizony nem csak az elit intézmények kiváltsága, hanem még egy eldugott kis iskolában is alapértelmezés. Mint például az, hogy van wi-fi, így a gyerekek mindenféle lehetséges segítséget megkapnak ahhoz, hogy jól haladjanak a tanulásban. (Mondjuk érdemes tudni, hogy Finnországban az alapdokumentumokba elsőként került bele, hogy alapvető emberi jog az internethez való hozzáférés.)

Finn modell testközelből

Hazánkban a pedagógus társadalom példaértékűnek és irányadónak tekinti a finn oktatási rendszert, a “finn csodát”, ám sajnos testközelből csak igen kevesen láthatják annak működését a gyakorlatban.

A BME által szervezett tanulmányút keretében a tamperei egyetem gyakorlóiskolájába (Tampereen yliopisto normaalikoulu), valamint a Sammon Keskuslukio Gimnáziumba volt szerencséje betekinteni Presér Ágnes Juditnak, aki angolt tanít a budapesti Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskolában.

Nincs szóbeli felelés – Inkább a szövegértésre koncentrálnak

Ez a szemléletmódbeli különbség igencsak érdekes, hiszen a finnek azt tartják, többet ér a több tanulás a tesztek tömkelegénél. A szóbeli számonkérés például szinte teljesen idegen a rendszerben, inkább koncentrálnak kisiskolás kortól a szövegértésre és írásbeliségre.

Kisebb lexikális tudás, lelkesebb gyerekek

Azt látni, hogy az így létrejövő kevesebb számonkérés mégis nagyobb részvételt, motiváltabb gyerekeket produkál, és hiába jelent ez kisebb lexikális tudást vagy kevesebb átadott tananyagot, mégis jó, hogy a pedagógus megtanítja a gyermekeknek, hogy megbízható könyvekből, oldalakról vegyék forrásaikat, kezeljék azt kritikával és szelektáljanak az értékes és hasztalan információk között.

A mai, lexikális tudást a legfontosabbnak tartó magyar oktatási rendszerben szocializálódott tanároknak első hallásra ez furcsa lehet, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a kevesebb számonkérés nagyobb motivációt és részvételt produkál.

Nincs állandó vizsgáztatás

Fontos különbség az is, hogy Finnországban a magyar rendszertől eltérően az érettségi előtt nincs országos mérés, így lehetséges az, hogy a tanárok a diákokat nem egy adott kompetenciamérésre készítik fel.

Megbecsülik a tanári hivatást választókat

Finnországban a tanárképző egyetemekre tízszeres a túljelentkezés minden évben, ez jól mutatja, hogy ott bizony van presztízse a tanári hivatásnak, a pedagógus szakmának. Fizetésük körülbelül – munkaidőtől függően – 2600 EURO (810 ezer forint), munkaidejük pedig magyar rendszerben mérve körülbelül 20-25 óra.

Okos gyerekek mellett okos alkalmazások, okos telefonos mindenütt

Már egy finn osztályterembe belépve szembejön egy hatalmas különbség a magyar rendszerhez szokott szemnek, hiszen a laptop, a projektor és a digitális tábla minden korosztály tantermében alapvető kellék. A gimnazisták pedig a pedagógus által az internetre feltett feladatokat a saját okos telefonjuk segítségével oldják meg – közösen.

Hihetetlen, ám ez a felszereltség nem csak az elit intézményekben van jelen, hanem a kisebb, eldugott településen működő tagiskolákban is. Nem is íratják a szülők gyermekeiket feltétlen elit iskolákba, az országos statisztika legalábbis azt mutatja, hogy inkább a legközelebbi oktatási intézményt választják.

Az a különleges, ha valakinek nincs szüksége segítségre

A magyar oktatási rendszertől még idegen az, ami a finneknél már régóta működik: nagy hangsúlyt fektetnek a bármely tantárgyból kicsit is lemaradt gyermekek azonnali felzárkóztatására, és már a legapróbb lemaradást észreveszik és segítenek – ezzel is magyarázzák például a kiemelkedő PISA eredményeiket.

A finn tanárok maguk így fogalmaztak:

“valójában az a diák különleges, akinek soha semmilyen segítségre, támogatásra nem volt szüksége tanulmányai során.”

Ebben óriási szerepe van azoknak a pedagógiai asszisztenseknek

Akik gyakorlatilag második tanárként vannak jelen az órákon és foglalkoznak a lemaradó gyermekek felzárkóztatásával. Ők azok, akik az osztályteremben mozogva mindig annak nyújtanak támogatást, aki igényli azt. Ez a gyermekközpontúság alapja, hiszen olyan gyermek nem létezik, aki minden tantárgyból tökéletes és ugyanazt a szintet hozza.

Bővebben a finn oktatási modellről ITT olvashatsz.

Forrás: hvg.hu | Wikipedia