4 tradicionális testmódosítás, amikor a “szép” valójában már csúnya és életveszélyes

A mai napig megfigyelhető a bizarr, számunkra felfoghatatlan testmódosítás – mint a szájlyukasztás, mellvasalás vagy lábelkötés – egyes elzártan létező törzseknél, népcsoportoknál. Ma már ritka jelenség, ám sok ilyen extrém néphagyomány napjainkig sem tűnt el. Lássuk, melyek a legmeghökkentőbbek!

Nyakgyűrű Ázsiából és Afrikából

A hosszúnyakú (padaung) törzsek Burmából származnak, ahonnan Thaiföld északi részére települtek át menekültként az elmúlt évtizedekben, itt találkozhatunk velük napjainkban is. A lányoknak az ötödik életévük betöltésétől kezdve évente helyeznek újabb és újabb sárgaréz karikát a nyakára. Ezek viselése elsorvasztja a nyakizmot, lenyomja a kulcscsontot, ezért mire ezek a kislányok felnőnek, nyakuk hosszúsága az átlagos kétszeresére nőhet. Ezen karikák viselése miatt – melyek súlya egy
felnőtt nőnél 4-5 kilogrammot jelent – a nők nyaki csigolyái deformáltak, nyakizmaik pedig olyan gyengék, hogy a gyűrűk levétele óriási fájdalommal jár, van olyan is, aki nem éli túl a gyűrűk levételét. Élnek még „hosszú nyakú nők” ázsiai társaiktól függetlenül Afrikában is, ám ők kevésbé megközelíthető törzs.

nyakgyuru

Korábban írtunk egy 29 éves Los Angeles-i nőről, aki megirigyelte a nyakgyűrű által meghosszabbított nők nyakát, s elég sok áldozatot hoz azért, hogy nyakgyűrűvel élhesse az életét.

Lábelkötés Kínában

Ezer éven át volt divat Kínában az európai ember számára teljesen felfoghatatlan szokás, a lábelkötés. Átlagosan hat éves korban a kislányok lábát olyan szorosan kötötték el, hogy az tovább ne nőhessen, így a lábfej körülbelül egy éven belül eltört és deformálódott. Így lehetséges, hogy a nő lábfeje 10-15 centiméteres hosszúságnál nagyobbra nem nőhetett, és ilyen apró maradt felnőtt korára is. Igencsak megnőtt így a fertőzés vagy paralízis veszélye, ennek ellenére divattá válhatott, mert a gazdagságot szimbolizálta. Észak-Kínában terjedt el először, ahol a gazdag nőnek nem kellett a termőföldeken dolgozni, így elkötötték a lábát előidézve ezzel azt, hogy nem is bírt munkálkodni.

labelkotes

Lassacskán minden társadalmi szinten elterjedt a szokás, kivéve a legszegényebbeket, ahol minden munkás lábra szükség volt. A szokás a X. században vált divattá, és körülbelül mostanra halt ki az utolsó pici lábú generáció. Az utolsó 50, még élő megnyomorított lábú nőről korábban már közöltünk egy elképesztő fotósorozatot.

Ajaktányér Afrikában és Dél-Amerikában

Egyes dél-amerikai és afrikai törzsek női tagjai viselnek ajaktányért alsó, felső vagy mindkét ajkukban. Az első tányért a pubertáskor kezdetén helyezik be a lányok ajkába: metszést ejtenek a szájon és egy körülbelül 2 centi átmérőjű, fa pecket tesznek bele. Akkor cserélik nagyobbra a fa-tányért, amikor a seb begyógyult. Mindez az agyagból készült, általában 10 centimért átmérőjű agyagtányér behelyezéséig folytatódik – de van, akinek 20-25 centiméteres van.

ajaktanyer

Korábban már írtunk arról, hogy Etiópiában a nők fogait is kiverik, hogy az ajkukba óriási tányérokat tehessenek, mert náluk ez a szexuálisan vonzó. A szokás még a 18. századból származik, ekkor ugyanis a lányokat direkt elcsúfították, hogy ne keltsék fel a rabszolgakereskedők figyelmét. Ami akkor borzasztónak számított, mára nemcsak megszokottá, hanem hagyománnyá és divattá vált, s most már  a hatalmas, tarkára festett ajaktányér a szépség szimbóluma. A tányér behelyezéséhez el kell távolítani néhány fogat, be kell metszeni az ajkakat, és behelyezni egy kisebb tányért. Ezt bizonyos időközönként egyre nagyobbra cserélik, mivel minél nagyobb a torzulás, a férjhez adásnál annál több jószágot kell a leendő férjnek fizetnie a menyasszonyáért.

Mellvasalás

Amióta létezik Kamerun, létezik a mellvasalás szokása is, amin a helyi lányok kb. 24 százaléka esik át – legtöbbször saját anyja által. Így, a mellek gyakorlati eltüntetésével akarják az édesanyák elérni azt, hogy ne legyen vonzó gyermekük a férfiak szemében, és ne erőszakolják meg. Ezáltal nem esik teherbe és be tudja fejezni az iskolát.

mellvasalás

A brutális beavatkozáshoz a búza őrlésére használatos fa eszközt vagy lapos követ használnak, egy a lényeg: legyen forró és égessen. Az ezzel való beavatkozás hónapokig eltarthat, és- bár a szülők csak jót akarnak – a fájdalom és trauma mellett igen súlyos egészségügyi problémát válthat ki a későbbiekben.

Via: Erdekesvilag.hu