De mi lesz a sorsa a három hónapos magzatnak, akit a szülei elvetettek?

Magyarországon abortuszt a terhesség 12. hetéig végeznek el, így a három hónapos kis magzat fényképét nagyon sokan abortuszellenes célokra használják fel. Mi nem csatlakoznánk ehhez, csupán megmutatjuk az emberi test egyik csodáját, a fejlődő magzatot, és azt, hogy a tudományos kutatásokban milyen szerepet játszanak.

A 12. hét sok szempontból vízválasztó: ekkortól kezdik el bejelenteni terhességüket a kismamák, mert a vetélés kockázata meredeken csökken. A 12. héttől az elnevezés is változik, már nem embrióról, hanem magzatról beszélünk.

De miért pont a 12. hétnél van ez a határ?

A baba ülőmagassága (a fejétől a fenekéig mért érték) ekkor már több, mint 4 centiméter,  arca egyes részei is felismerhetők, van szemhéja,  állcsontja, állkapcsa és szájpadlása. Differenciálódik a rekesz és a tüdő, elkezdődik a külső nemi szervek fejlődése, a szív percenként 140-160 alkalommal dobban. Már minden belső szerve kialakult, időnként lenyeli a magzavizet, majd kipisili. Rengeteget mozog, forog, hajlítgatja vagy szopja az ujját. A 12-13. héten fontos vizsgálat jön, elvégzik a tarkóredő mérését, amelynek értékéből következtetni lehet a Down-kór valószínűségére.

A magzat és a tudomány

A magzatokat sokféleképpen “felhasználják” tudományos körökben.

– A gyógyszeripari vállalatok egy része  abortált embriók maradványainak felhasználásával készít oltóanyagokat.

– Egy időben olyan krémet is piacra dobtak, aminek elkészítéséhez 14 hetes magzat bőréből vettek mintát, majd setjtjeit kitenyésztették.

– Egy ízkutatással foglakozó kaliforniai cég, a Senomyx kutatásaihoz felhasznál egy olyan sejtvonalat, amelyet még az 1970-es években alapítottak egy törvényesen abortált emberi embrió veséjéből Hollandiában. A HEK 293 kódnévvel ellátott sejtvonalat nemcsak az a cég használta és használja, de világszerte nagyon elterjedt a gyógyászati, biotechnológiai célú kutatásokban. A Senomyx-el élelmiszeripari óriások szerződtek, így például a Nestlé vagy a PepsiCo.

Dr. Szabó Marcel ombudsman-helyettes 2013-ban azt nyilatkozta, hogy okkal feltételezhetjük, hogy vannak olyan cégek a nemzetközi piacon, amelyek emberi embrionális szöveteket használnak fel termékeik gyártása során. Többen azt szorgalmazzák, hogy ahogy ma már feltüntetik, hogy kozmetikumokat nem teszteltek állatokon, úgy a termékek címkéjén legyen kötelező feltüntetni, hogy gyártása, tesztelése során használtak-e embriókból nyert sejteket.

Forrás: Fellowshipofthemind, Bioethics