Miért van a hétnek éppen 7 napja és miről nevezték el őket?

Bármennyire is kézenfekvő lenne, hogy a hét hét napjának létezése valamiféle természeti ciklikusságot kövessen, nem így van – bár egyes tudósok a Hold fázisaihoz kötik.

A hét, úgymint időegység egészen az ókortól létezik, így a legvalószínűbb az, hogy az ókorban, a babilóniai csillagászok által ismert bolygók számával van összefüggésben. Tény, hogy nem ugyanazokat a bolygókat ismerték, mint mi ma, emellett úgy gondolták, hogy a Hold és a Nap is a  Föld körül keringő bolygó. Az ókorban tehát hét bolygót különböztettek meg, ezek voltak a Nap, a Hold, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. És erről a hét bolygóról nevezték el a hét napjait is.

A mai napig tükrözi ezt a fajta névadást, azaz a bolygók neveit némely nyelv:

Hétfő – Hold (Monday, Moon day azaz Hold-napja – angol)
Kedd – Mars (Mardi, azaz Mars napja – francia)
Szerda – Merkúr (Mercredi, azaz Merkúr napja – francia)
Csütörtök – Jupiter (Jeudi, vagyis Jupiter – francia)
Péntek – Vénusz (Venderi, azaz Vénusz napja – francia)
Szombat – Szaturnusz (Saturday azaz Szaturnusz napja – angol)
Vasárnap – Nap (Sunday azaz a Nap napja – angol)

Az angol Saturday például a Szaturnusz nevéből ered, míg a német Sonntag a nap napja jelentéssel bír, a szintén német Montag pedig a Hold napja lefordítva. Francia nyelven a Mardi elnevezésű kedd a Mars napja, a Mercredi, azaz Merkúr napja a szerda, míg a csütörtök Jeudi, vagyis Jupiter, a Vénusz napja pedig a péntek, azaz a Venderi.

De miről neveztük el a hét napjait mi, magyarok?

Mi nem a bolygók neveit adtuk a napjainknak, de ha megnézzük, mit jelentenek, akkor rájövünk, hogy a magyar napok nevei is beszédesek.

A  hétfőt a hét első napjáról neveztük el: a “hét feje” valójában a hétfő.

A kedd jelentése a “második” nap, a kettő- kettedik rövidülése.

szerdát az orosz среда nyomán vettük át, azt jelenti: (a hét) “közepe“.

A csütörtök magyar neve a szlávból, valószínűleg a korábbi szlovén četrtek alakból származik, jelentése: a “negyedik” (nap).

A péntek szó szintén szláv átvétel, eredetileg “ötödiket” jelent, a szlovén petek kifejezésből eredeztethető.

A magyar szombat a zsidó sabbát (שבת) napnévből ered.

A vasárnap pedig a “vásárnapból” ered, mert régen ezen a napon tartották a vásárokat.

Forrás: Szeretlek Magyarország | Wikipédia