Miért olyan hosszú a nyaka a zsiráfoknak? És hogyan tudnak ezzel a nyakkal 60 km/órás sebességgel sprintelni? A tudósok kiderítették


A zsiráf, és legközelebbi rokona, az afrikai esőerdőkben élő okapi genomjának összehasonlítása során a kutatók felfedték, milyen genetikai változások vezettek a világ legmagasabb szárazföldi állat, azaz a zsiráf kivételesen hosszú nyakának evolúciójához – írja az MTI.

“Az evolúció rendkívüli attrakciója a hosszú lábú, hosszú nyakú zsiráf, amely akár hat méteres magasságot is elérhet és amely legalább nyolcezer éve, a nigeri dabousi barlangábrázolások óta tartja ámulatban az embert” – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál Douglas Cavener-t, a Pennsylvaniai Állami Egyetem tudósát, aki Morris Agaba-val, a tanzániai Nelson Mandela Afrikai Tudományos és Technológiai Intézet munkatársával együtt vezette a kutatást.

800px-Flickr_-_Rainbirder_-_Reticulated_Giraffe_drinking

Cavener és Agaba több mint negyven emlős – köztük a szarvasmarha, a juh, a kecske, a teve és az ember – génszekvenciáihoz hasonlította a zsiráf és az okapi génjeit, hogy megtalálják, milyen genetikai változások számlájára írhatók a hatalmas állat olyan egyedülálló jellemzői, mint az akár 60 kilométeres óránkénti sebességű sprintek.

“Az okapi és a zsiráf génszekvenciái nagyon hasonlítanak, mert csak mintegy 11-12 millió éve vált el egymástól a közös őstől származó két faj fejlődése. A közeli rokonság ellenére az okapi inkább a zebrára hasonlít, nem rendelkezik a zsiráf magasságával, sem döbbenetes szív- és érrendszeri kapacitásával, ezért az ő genomja segítségével meg lehetett találni a zsiráf tulajdonságainak genetikai gyökereit” – magyarázta Cavener.

okapi

Okapi

Összehasonlító tesztek segítségével felfedezték azt a 70 gént, amely az adaptáció jeleit mutatta. Ezek azok a gének, amelyek a csont-, a keringési és az idegrendszer fejlődését és működését szabályozzák, vagyis éppen azok, amelyekről feltételezték, hogy a zsiráf csodáinak hátterében állnak.

Felfedezték a hosszú nyak és lábak evolúciójában szerepet játszó géneket is. A zsiráfnak ugyanannyi nyak- és lábcsontja van, mint az embernek, ezért ezeknek a csontoknak nagyon meg kellett nyúlniuk.

“Legalább két génre volt ehhez szükség: az egyik meghatározza a csontváznak azt a régióját, amelyiknek nagyobbra kell nőnie, a másik a nagyobb növekedést stimulálja” – mutatott rá Cavener.

A 70 azonosított gén között, amelyek a zsiráfnál markánsan eltérnek a többi állatétól, megtalálták azokat is, amelyek ezeket a feladatokat látják el.

zs4

Sprint!

“Reméljük, a zsiráf genomjának és egyedülálló testfelépítése titkainak publikálása felhívja a figyelmet a fajra, melynek populációi gyorsan fogyatkoznak: az elmúlt 15 évben az orvvadászat és élőhelyük pusztulása miatt negyven százalékkal lettek kevesebben. Ebben az ütemben a szabadon élő állatok száma a század végére 10 ezer alá eshet” – mondta Cavener.

Forrás: MTI, Wikipedia