A szívünk bírja a legtovább a hamvasztást

Csak hazánkban évente több, mint 70 ezer embert hamvasztanak el, ennek megfelelően jópár tévhit kering arról, mi is történik a kemencékben.

Jó tudni például, hogy a testeket nem meztelenül tolják be, mindig van rajtuk ruha, vagy legalább lepel – valamiféle takarás és koporsó kötelező, de  hogy pontosan mi legyen a halotton, vagy éppen vele, a kezei között, azt a hozzátartozók döntik el.

Az azonosító és nyilvántartó rendszernek, no meg a csak egy személyt befogadni képes kemencének köszönhetően a holttestek összecserélése vagy a hamvak keveredése kizárt. A 2-6 Celsius fokos holttest ezek után nem nyílt lángok közé kerül, hanem egy kilencszáz fokra felhevített kemencébe, ahol pár másodperc múltán elkezd égni, majd 50-140 perc alatt omlik hamuvá.

Egyénfüggő, kiből mennyi idő alatt válik hamu: a túlsúlyosak és a sokáig kórházban ápolt betegek kicsit lassabban hamvadnak, a hamu színe pedig szintén változó, az égéstől és a csontok kalcium-tartalmától egyaránt függ.

A legtovább az emberi szív bírja

Amikor a szív is elégett, akkor 3 liternyi hamu marad, csontokkal keverve. A csontokat ezek után ledarálják, így “készül el” az a por, ami az urnákba kerülhet. Innentől már egészen sok lehetősége van a gyászolóknak: van, akik fát ültetnek az elásott hamvak fölé, mások egyedi tervezésű urnában hazaviszik szerettük hamvait, megint mások dísztárgyba vagy ékszerbe zárva viszik tovább magukkal a hamvakat.

Kis hamvasztástörténelem

A holttestek elégetésének többezer éves hagyománya, története van. Az ókori műveltség rómaiak és görögök, az indiaiak is hamvasztottak, de aztán a keresztény vallás az ilyen pogány szokásokat – pláne Krisztus feltámadása miatt – megtiltotta. A 18-19. században kezdtek ismét hamvasztani, Németországban például 1878-ban, történt az első halotthamvasztás. A párizsi Pere Lachaise temetőjében 1889 óta működik  hamvasztó. Ahogy a vallás egyre hátrébb szorult, úgy terjedt el a hamvasztás minden országban, s az égetők tökéletesítése folytán ugyanolyan alternatíva lett, mint a megszokott koporsós temetés.

Forrás: UneBelleVie, Lexikon

via Divany.hu