Ilyen mesterséges méhekben fejlődhetnek majd a jövő gyermekei

Több, mint 40 éve ültették be az első embriót mesterséges megtermékenyítési eljárás keretében egy nő méhébe. Azóta a tudósok már odáig jutottak, hogy akár mesterséges méhekben is el tudják képzelni a csecsemőket.

Az ektogenezis, azaz az embrió emberen kívüli, mesterséges méhből történő megszületése nagyon sok vitát kavar

Hiszen az ügynek nemcsak biológiai, de társadalmi, erkölcsi, és politikai vonatkozásai is vannak. A mesterséges méhekkel ennek ellenére régóta kísérleteznek. Josinori Kubavara japán professzor még a kilencvenes években olyan gépet épített, ami magzatvizet tárolt tartályokban, majd sikeresen táplált, és tartott életben több kecskeembriót.

extra_large-1464786132-16-from-frozen-ovaries-to-lab-grown-babies-the-future-of-childbirth

2003-ban dr. Helen Hung-Ching Liu és a csapata egérmagzatokat növesztett egy méhen kívüli, genetikailag módosított állványban. A professzornak pár éve sikerült ugyanezt megcsinálni egy emberi embrióval is, aki tíz napot élt egy külső méhben – a törvény szerint jelenleg maximum 14 napig tarthat egy ilyen kísérlet.

A tudósok szerint még nagyjából 40 évet kell várni, mire az első emberi embrió mesterséges méhben kezdheti el az életét.

8 napos embrió

8 napos embrió

Műméhekbe tökéletes babákat!

A jövőben nemcsak az anyuka szerepe válhat kérdésessé, de az is, milyen gyermekeket hozunk létre. A géntechnológia olyan szintre jutott, hogy genetikailag megtervezett, természetesen a legjobb tulajdonságokkal – szupererős csontokkal, betegségekkel szembeni immunitással – “felszerelt” babákat hozzanak létre. Ehhez a CRISPR-módszert vetik be, ami egyfajta programozható molekuláris ollóként  precízen tud géneket szerkeszteni, azaz használatával szakaszokat lehet kivágni a DNS-ből, majd azok helyére más DNS-szakaszokat beilleszteni.

Már petesejt és hímivarsejt sem kell a fogantatáshoz?

Izraeli és brit kutatók már emberi bőrsejtekből voltak képesek olyan korai állapotú sejteket létrehozni, amelyekből később akár petesejt, akár spermium fejlődhet ki. A módszert először egereken tesztelték, az így létrehozott ivarsejtek viszont csak akkor működtek, ha azokat visszahelyezték az állatokba. A Weizmann Institute of Science és a University of Cambridge kutatói  már emberi sejtekkel kísérleteznek ugyanígy, de a hírek szerint odáig még nem jutottak el, hogy a kifejlesztett ivarsejteket visszaültessék emberekbe.

Ha azonban ez a módszer sikeres, és a mesterséges méh is működésbe lép, akkor aztán végképp összekavarodik, ki az anya, ki az apa, és pontosan mivel is egyezünk bele abba, hogy gyermekünk legyen. A meddő nők, a homoszexuális meddő párok, és a genetikai betegségek miatt szenvedő beteg gyerekek száma viszont biztos, hogy a jövőben radikálisan lecsökken majd.

Forrás: Iflscience