Rájöttek, hogy a bonobók azért olyan boldogok, mert a nőstények el tudnak titkolni valami fontosat

A bonobó vagy törpecsimpánz annyira közeli rokona az embernek, hogy a két faj genetikai állománya 98,4 százalékban megegyezik. A bonobók azonban nem háborúznak, hanem inkább szeretkeznek, azt is rafináltan, és a kutatók szerint ebben van nyugodtságuk és boldogságuk titka.

A bonobók az átlagtól – és főleg a csimpánztól – eltérően békés és szociális lények, a csoportokat pedig a nőstények vezetik. A szexualitás, akár azonos nemű állatok között is, teljesen természetes része életüknek, nemcsak akkor szeretkeznek, amikor utódot akarnak létrehozni.

Létezik üdvözlő-szex, konfliktusmegoldó-szex, engesztelőszex, unommagam-szex, és még sorolhatnánk. Az udvarlás során a hímek nem az erejüket fitogtatják, hanem ajándékot, például élelmet visznek a kiválasztott nősténynek, aki ezek után eldönti, akarja-e az aktust éppen, vagy sem. Ha nem, simán elkergeti a hímet.

bonobo2

Képforrás: Lola ya Bonobo

A csavar ott van a dologban – legalábbis a legutóbbi kutatások szerint – , hogy

a nőstények eltitkolják a hímek elől, pontosan mikor termékenyek, és ki lehet a kölykök apja.

A termékeny állapotot hatalmasra duzzadt nemi szervük jelzi. Van, hogy egy hónapon át vannak ilyen állapotban, ennyi idő alatt pedig egyetlen hím sem képes folyamatosan kordában tartani aktuális nejét, vigyázni, hogy más hím ne férkőzzön hozzá. A hímek ezért más taktikához folyamodnak: ápolják, szeretgetik párjukat, és folyamatosan kommunikálnak vele.

A nőstények pedig – mint kiderült -, sokkal hosszabb ideig duzzadtak, mint ahány napon át valóban termékenyek, és fordítva: néha nem jelzik, hogy termékenyek, így tökéletesen összezavarják a hímeket.

A kutatók szerint ez is hozzájárul ahhoz, hogy a hímek ne harcoljanak egymással a párzás jogáért, hanem kénytelenek legyenek gyengéd módon kifejezni szándékaikat nőstényük felé. Ugyanezen ok miatt egyetlen hím sem lehet biztos abban, melyik kölyök az övé, így más állatokkal ellentétben soha nem is bántják a kismajmokat.

Forrás: Iflscience