Minél okosabb egy állat, annál nagyobbat ásít

Vajon miért ásítunk? Valóban csak azért, hogy mély légcserét végezzünk? És miért ásít néhány állat nagyon sokat, míg a többiek kevesebbet? A tudósok szerint az egész az agy hűtésével és méretével függ össze.

Az ásításról kiderült, hogy valóban hűti az agyat

Tehát segíti a jobb vérkeringést, a felébredést – ezért is ásítoznak az állatok (is). Minél nagyobb az állat agya, annál inkább le kell hűteni, egy kutatócsoport pedig le is tesztelte az állatokat. Megnéztek egy csomó videót ásító állatokról, vizsgálták, melyik faj hányszor és mennyi ideig teszi ezt, és ezt összevetették az adott állat agykérgi neuronjainak számával – azaz azzal, mennyire bonyolultan működik legfőbb szervük.

Felfedezték, hogy minél bonyolultabb egy állat agya, azaz minél okosabb, annál hosszabban, nagyobbakat ásít

A rágcsálók alig-alig ásítanak, akkor is röviden, míg a főemlősök sokkal hosszabban. Egy 12 milliárd agykérgi idegsejttel rendelkező embernél hat-hét másodpercig tart egy ásítás, míg a 11 milliárdos idegsejtű elefántnál csak öt másodpercig. Az ásítás hossza ráadásul nem függ össze a fej méretével, tehát a kevésbé intelligens, de nagy állkapcsú, nagy fejű állatok nem ásítanak hosszabban, mint amennyit agyuk bonyolultsága diktál.

Forrás: Iflscience