A tasmán ördög anyateje pusztíthatja el az emberiség egyik legnagyobb ellenségét

Az erszényes ördög, vagy más néven tasmán ördög nem éppen a kedvenc állatunk: vad, harap, dögöket eszik, iszonyúan büdös, éles hangos sikongat, és fajtársainak is bármikor nekitámad. Ennek ellenére ő mégis tesz értünk valamit, még ha akaratlanul is: segíthet a szuperbaktériumok elleni harcban.

A tasmán ördögök szervezete alkalmazkodik a rákhoz

Az állatról azt már tudjuk, hogy a populációját megtizedelő, fertőző pofadaganatot úgy tudja legyőzni, hogy a szervezete szép lassan alkalmazkodott a rákhoz. Miközben semmilyen rákgyógyszer sem segített a beteg ördögökön, azok kitaláltak maguknak egy gyors, saját gyógymódot: genomjuk egyes, gyorsan változó területei hét olyan gént is tartalmaznak, amelyek megakadályozhatják a rák kialakulását. Alkalmazkodásuk gyors ütemben folyik, amire az emberi rák kezelését kutató orvosok is felfigyeltek.

S ha  még ez nem elég: az anyatejük elpusztítja a szuperbaktériumokat

Mindeközben újabb elképesztő dolog derült ki a tasmán ördögről: anyateje olyan peptideket tartalmaz, amelyek megölik a rezisztens baktériumokat, még a meticillinnek ellenálló Straphylococcus aureus (MRSA) baktériumot is. Erre az anyagra az anyának azért van szüksége, mert kicsinyei fejletlenül, védtelenül, gyenge immunrendszerrel jönnek a világra, és túl kell élniük anyjuk meglehetősen koszos erszényében. Az emberi anyatejben is van hasonló peptid, de csak egy, míg a tasmán ördög tejében hat – s mint kiderült, hogy oposszumnak meg 12. A tasmán ördög peptidjei közül a katelicidin az igazán érdekes, mert miután laboratóriumban előállították, a kísérletekben elpusztította a rezisztens  baktériumokat. Ez azért ilyen fontos információ, mert a gyógyszerrezisztens baktériumok és a kórházi fertőzések napjaink egyik legnagyobb problémáját jelentik.

“Napjaink egyik legbonyolultabb feladata új antibiotikumok felfedezése a gyógyszerrezisztens baktériumtörzsek ellen. A legtöbb korábbi antibiotikum növényi és penészgomba-eredetű, és más fejlesztések is már mintegy 100 évesek, ezért itt az idő, hogy másfelé is körülnézzünk” – mondta Carolyn Hogg, a kutatást végző ausztrál egyetem kutatási igazgatója.

Forrás: CNN