Elmarad a Halloween egy csongrád megyei településen, mert túl zajos és vidám

Hosszú évek óta folyik a vita arról, hogy október 31-én, illetve november elsején mit is kéne pontosan csinálni hazánkban. Korábban a Halottak napja volt a legelterjedtebb, de a fiatalok már inkább a Halloweenre szavaznak.

Halottak napján gyertyát gyújtunk a temetőben, és elhunyt szeretteinkre emlékezünk a családdal közösen. Meghitt, csendes, felemelő ünnep. Ezzel szemben a kelta hagyományokkal bíró – tehát közel sem csupán divatos amerikai – Halloween ünnepségen a gyerekek jelmezekben járják az utcákat csokit kérve, a felnőttek pedig ijesztgetős bulikon engedik ki a gőzt. Csengelén is ez volt a terve néhány embernek, de sokak szerint ezt egyszerűen betiltották. A kétezer fős Csongrád megyei településen a művelődési házban tartottak volna Halloween bulit, ám a polgármester végül nem adta oda a termet. Nyilatkozatában tagadta, hogy ennek oka a helyi plébános befolyása, vagy bármilyen Halloween-utálat lenne, egyszerű szervezési és egyeztetési okok állnak a háttérben. Azt azért hozzátette, hogy szerinte a mindenszentek szentségéhez és tiszteletéhez egyáltalán nem illik az amerikai típusú szórakozás.

“Nem a helyi, keresztény értékek tiszteletéről szól. A halottainkra emlékezünk, ezért az áhítat és a nyugalom perceit szeretném biztosítani a csengeleiek számára. November elseje környékén legyen csönd, béke, nyugalom és meghittség. Én csak ennyit kérek” – mondta a Délmagyarnak.

Előbb volt Halloween, mint Halottak napja

Eredetileg a pogány kelták ünnepeltek október utolsó napján, ez volt a démonok, kísértetek, gonosz szellemek és boszorkányok napja, az emberek pedig állatbőröket öltve magukra tüzeket gyújtottak, és áldozatokat mutattak be. Idővel aztán összemosódott az ókori rómaiak ugyanarra a napra eső, gyümölcsfák és kertek istennőjét éltető ünnepével, és a holtak tiszteletére rendezett ördögűzéses ünneppel. Ahogy a katolikus vallás elkezdett elterjedni, mindig gondot okozott a sok pogány szertartás betiltása. Ahol erre nem volt esély, ott az őskeresztények ugyanarra a napra más ünnepet szerveztek, jelen esetben a mindenszentek ünnepét. Egy régi, pogány ünnepségekre használt római templomot IV. Bonifác pápa építtetett át a Mindenszentek templomává 609-ben, majd III. Gergely pápa a 800-as években a szentek emléknapját november 1-re helyezte át. Mindeközben a római katolikus egyház november 2-án tartja a Halottak napját, a protestánsok pedig  a reformációt ünneplik október 31-én. Manapság az angolszász területeken a Halloweent ünneplik vidáman, jelmezzel, Észak-Amerikában a gyerekek róják az utcákat “Csokit vagy csalunk!” felkiáltással, míg a keresztény országokban a Halottak napja dívik. Magyarországon az első Halloween bulik a kétezres években kezdődtek, de folyamatosan harcban állnak a Halottak napja tisztelőivel.

Forrás: Délmagyar, Wikipédia