Egy rejtélyes betegség, amitől a szűzlányok zöldek lettek a középkorban

Szűzlánykór. Egy rejtélyes betegséget nevezetek el így a középkorban, és azért hívták így, mert zömében fiatal lányok kapták el, a legfőbb tünet pedig a zöldes színűvé váló bőr volt.

A betegség tüneteit  az 1500-as évek közepén Johannes Lange német orvos írta le először, ezek között szerepel a levertség, általános gyengeség, az étvágytalanság, a menstruáció megszűnése – és persze a zöldes árnyalatú bőr. A kor romanticizmusát mutatja, hogy sokan azt gondolták, a betegség amiatt támadja meg a lányokat, mert beteljesületlen szerelem, és a házasélet hiánya kínozza őket. Éppen ezért Lange doktor egy nagyon népszerű és egyszerű módszert ajánlott a gyógyulás érdekében: az illető leányzó háljon férfival, essen teherbe, és minden baja elmúlik. Tulajdonképpen nagy kár, hogy a doktornak nem volt igaza.

Aztán a 1700-as években rájöttek, hogy a szűzlánykórnak köze lehet a vashiányhoz, ezért vastartalmú – és annak hitt – ételekkel, például csokoládéval (egyik nagyszerű gyógymód a másik után!) próbálták kezelni, de aztán kiderült, hogy egyszerű vérszegénység állt a háttérben. A zöld színű bőr azért alakult ki, mert a vörösvérsejtek elhalványultak. Megoldásként változatos táplálkozást javasoltak – pedig a szex és a csoki mennyivel jobban hangzik.

Forrás: Index, Themariesue