Miért vannak anyajegyeink?

Van, aki megússza néhány darabbal, mások tele vannak kisebb-nagyobb anyajegyekkel. De vajon miért? Egyelőre a tudósok is alig tudnak válaszolni a kérdésre.

Bőrtípustól függ, hogy kinek hány anyajegye van, általában a sötét bőrűeknek kevesebb, míg a világos bőrűeknek több, köztük a kiemelkedő anyajegyek is gyakoribbak. Sőt, sok olyan kisbaba van, aki eleve anyajeggyel jön a világra. A fejlődő kis magzatban már a 12. héttől elkezd termelődni a bőrben a melanintermelésért felelős sejtcsoport. A melanin határozza meg a bőr színét, és ha sok melanintermelő melanocita sejt kerül egy csomóba, akkor alakul ki az anyajegy.

Egyes tanulmányok szerint a placenta vérellátása és a baba oxigénszintje is befolyásolhatja bizonyos fajta anyajegyek kialakulását. A hemangióma, azaz a jóindulatú érdaganat is az anyajegyek közé sorolható, és ötször gyakrabban fordul elő lány babákon, főleg a kaukázusi népcsoport körében, illetve alacsony születési súly mellett.

Születésünktől fogva  állandó a változás. Már meglévő anyajegyek tűnhetnek el, és újabbak jelenhetnek meg, mivel az UV-sugárzás hatására a melanociták szaporodni is kezdhetnek. Ezért aztán nemcsak a bőrszín vagy a genetika határozza meg, kinek lesz sok anyajegye, hanem az is, hogy a megszülett gyerek mennyi időt tölt napon napvédelem nélkül.

Negyven év felett azért már ritka új anyajegy megjelenése. Az anyajegyek esetleges eltűnése nem feltétlenül a rák jele, ahogy kialakulásuk sem, de a kockázat miatt érdemes a változásokat orvosnak megmutatni.

Miért így hívják?

Arra a kérdésre, hogy miért pont anyajegynek, és nem foltnak, vagy akár apajegynek hívják, szintén nincs egyértelmű válasz. Egyesek szerint azért ez az elnevezés, mert az anyajegy öröklődhet. Régi hiedelmek szerint ahol a várandós anya beütötte valamelyik testrészét, ott lesz a babának anyajegye  – az elnevezés tehát valószínűleg azért alakult ki, mert a baba az anya méhében fejlődik, és sokáig sokkal nagyobb szimbiózist feltételeztek, mint ami valójában van köztük (vegyük csak például a többi régi hiedelmet a terhességről, és arról, hogy az anya által evett ételek befolyásolják a gyerek kinézetét, stb).

Közben angolul birthmarknak hívják, azaz inkább a születéshez kötik, mint az anyához, míg az olasz és a spanyol szó sóvárgást jelent, visszautalva arra a babonára, miszerint ha a terhes nő nem eszi azt az ételt, amit kíván, akkor a gyereke anyajegyekkel jön a világra.

Egyes anyajegyeket pedig a középkorban akár a boszorkányság jelének is tartottak  – elég volt egy ilyen furcsa vagy intim helyen, máris az ördögi befolyás bizonyítékát látták benne.

Forrás: Medicaldaily