Izlandon már az óvodában a nemek közti egyenlőségre nevelik a kislányokat

Nem véletlenül Izlandon a legjobb a nők helyzete: nagyon keményen küzdenek ezért. Az óvodában is.

A Laufásborg Óvodában  – meg még máik 19 izlandi oviban – vannak csak lányoknak tartott foglalkozások. Nem varrnak, nem főznek, nem cascognak, vagy sütnek sütit, hanem azt tanulják, hogyan hallassák a hangukat. Nemcsak fizikailag teszik őket erőssé, bátorrá, de lelkileg is. Így aztán nem véletlen, hogy a felméréseken Izland szerepel az első helyen a nők egyenjogúsága szempontjából. Ehhez azonban nem elég az oktatás, Izalnd eleve olyan hely volt mindig is, ahol a férfiak az óceánt járták, míg az otthon maradt nők vették át a férfias posztokat is, vadásztak, építkeztek, ügyintéztek. 1975-ben aztán fellázadtak – no nem az ellen, hogy ők végezzenek el minden munkát, hanem parlamenti helyekért, döntési jogokért, és a férfiakéval egyenlő mértékű fizetésért. Több tízezer izalndi nő tüntetett az utcákon, nem ment be a munkahelyére dolgozni, vagy sztrájkolt az otthonában úgy, hogy az égvilágon semmilyen munkát sem végzett el. Be akarták bizonyítani, hogy nélkülözhetetlenek, és sikerült is. Öt évvel a tüntetés után megválasztották a világ első női elnökét, Vigdis Finnbogadottirt, nőkből álló párt alakult, 1999-re pedig a képviselők több mint harmada nő volt. 2000-ben bevezették a formabontó új GYES tervet, ami az apáknak is ad szülési szabadságot, amit nem lehet az anyának átadni. Az izlandi apák kilencven (!) százaléka otthon tölt legalább három hónapot a gyerekével. A nők így gyorsabban visszatérhetnek a munkahelyükre, ha pedig már mindkét szülő dolgozik, akkor is munkamegosztásban vállalják a gyerek körüli teendőket, illetve a háztartási feladatokat.

Forrás: Guardian