Az ország, ahol nincs szerelem csak éjjel-nappal propaganda – Egy észak-koreai lány mesélt hazájáról, ahonnan sikerült megszöknie

Yeon-mi Park ma már 24 éves emberjogi aktivista, aki maga mögött tudta hagyni Észak-Korea földjét, de a borzalmas emlékeket nem.

Yeon-mi 9 éves volt, amikor először kötelező volt megnéznie egy kivégzést, és a sortűz elé lökött nő gyermeke mellett állt, látta, ahogy a szeme előtt megerőszakolják az anyját.

A család

Apját 17 év börtönre ítélték, de felesége csak egyszer bírt bemenni hozzá: nem bírta elviselni a borzalmasan megkínzott ember látványát. A vastagbélrákban szenvedő férfit végül öt év után kiengedték, a család ekkor döntött úgy, hogy megszöknek, Yeon-mi 13 éves korában. Apja átjutott ugyan, de nemsokára meghalt, titokban hamvasztották el.

A lány első nyilvános beszédében a könnyezve meséli el, hogy náluk, Észak-Koreában soha nem láttak olyan filmeket, amelyek a szerelemről szóltak volna. Egyetlen csatorna volt a TV-ben, nem volt sem internet,  sem Rómeó és Júlia, sem más, szerelemről szóló film, csakis a propaganda ment éjjel-nappal. Nem voltak szerelmi történetek sem a tévében, sem az újságban, sem könyvekben sem dalszövegekben. Csakis a diktátort éltethették minden fórumon. Nem énekelhettek, viselhettek ruhát vagy gondolkodhattak szabadon, amit akartak. Yeon-mi 4 évesen, kislány korában komolyan azt hitte, hogy a diktátor olvas a gondolataiban. Titokban nézett amerikai filmeket, és akkor döbbent rá, hogy valami nagy baj van az országával, és ma azért járja a világot, hogy meséljen az embereknek Észak-Korea igazi arcáról.

Ez az első nyilvános beszéde volt, látszik, hogy a könnyeivel küszködik:

Forrás: Facebook, Indiatimes, Telegraph