Egy bátor afgán lány graffitijei

Shamsia Hassani 22 éves korában fedezte fel magának a graffiti művészetét. A fiatal lány Afganisztán fővárosában, Kabulban él, így ez a szenvedély egyáltalán nem veszélytelen vállalkozás a számára.

A szülei a mai napig féltik lányukat, mikor a nyílt utcán fest – sokszor nem is kerülnek fel a a falra a már megálmodott alkotásai, csak Shamsia jegyzetfüzetében lapulnak meg. Mindenesetre népes rajongói táborával Shamsiának mégis sikerült  elérnie azt, ami mindig is legfőbb célja volt: hogy arra ösztönözze művész honfitársait, hogy igenis alkossanak egy olyan országban, ahol sokan még a művészetek értelmét is megkérdőjelezik. Shamsia legnagyobb álma az, hogy egyszer talán végre béke és nyugalom fog honolni hazájában.

Festményein kizárólag afgán nők láthatóak, akiknek lecsukott szemükön kívül semmi más nem látható az arcukból.

Szinte minden alkotáson megtalálható egy-egy zenei utalás, legyen az zongorabillenytű, vagy egyéb hangszerek részletei.

“A mi hagyományaink szerint a nőknek el kell fedniük a hajukat. Sokan azonban bele sem gondolnak abba, hogy azzal, ha letennénk a burkát, még semmi sem változna meg a nők életében.  A valódi szabadság az, ha békében élhetünk. A szabadság nem a ruhánkban nyilvánul meg.”

“Manapság rengeteg afgán fiatal hagyja el hazánkat, akik külföldre mennek egy jobb jövő reményében. Az idegen országban kaméleonként alakulnak át, megváltozik a külsejük, a karakterük.”

Shamsia Hassani viszont azt reméli, hogy művészetét látva az emigráns afgánok talán ráébrednek arra, hogy igenis érdemes küzdeni Afganisztánért, és egyszer majd lehet, hogy visszatérnek hazájukba.

“Rengeteg a politikai konfliktus és a háború Afganisztánban. Ugyanakkor sok szép dolog is van itt, ezt is meg szeretném mutatni az embereknek. Még van remény.”

Forrás: Huffingtonpost