A Vatikán könyvtára belekezdett a teljes könyvanyagának digitalizálásába

A Vatikánnak van egy olyan helyisége, amit mindenki csak “bunker”-nek hív: arról a könyvraktárról van szó, ahol mintegy 82 ezer kéziratot tárolnak, némelyikük akár több mint 1000 éves.

A Vatikán bunkere

A “bunker” helyisége lehetővé teszi, hogy megfelelő körülményeket biztosítsanak az értékes kéziratoknak: a hőmérséklet 20 fok, a levegő páratartalma pedig 50%-os. A különösen régi, még papiruszra írt kéziratok azonban 33%-os páratartalmat igényelnek. Eddig 9 ezer könyvet dolgoztak fel 4 év alatt, és az állomány 11%-át tették fel az internetre, ami azt jelenti, hogy még mindig 40-50 év szükséges ahhoz, hogy a teljes állományt digitalizálni tudják.

Adományokat gyűjtenek

A digitalizálás segítségével akár Petrarca vagy Dante eredeti kéziratait is kényelmesen megcsodálhatjuk otthonunkból, ki sem kell tennünk a lábunkat a lakásból. Annak érdekében, hogy továbbra is biztosítani tudják a rengeteg könyv digitalizálását, adományokat kezdtek el gyűjteni. Ebből a célból vásárlásra kínálják föl Virgilius Aeneis-ének egy 1600 éves kiadásának 3D-s utánnyomatát (www.digitavaticana.org).

A Sixtusi-kápolna könyvtárterme hamarosan nyit

Ez egyébként egy egyetemes tudást felölelő könyvtár, nem kizárólag csak vallásos témájú könyveket lehet ott találni, naponta 200-an keresik fel őket. A Sixtusi-kápolna könyvtárterme sosem volt látogatható a nagyközönség számára, de még az idén tervezik, hogy ezt a könyvtártermet is megnyitják a kíváncsi turisták számára is. A Vatikán Apostoli Könyvtárának prefektusa, Cesare Pasini atya szerint: “a könyvállomány biztos megóvása a fő célunk, hiszen a digitalizálás segítségével a kéziratok papírjai vagy papiruszai épségben megmaradhatnak az utókor számára.”

A prefektus helyettese, Ambrogio Piazzoni szerint azonban “teljes mértékben sosem helyettesítheti a digitális tanulmányozás a valódi, kézzel történő tanulmányozását az egyes kéziratoknak.”

“A ‘bunker’-ből napi rendszerességgel hozzák fel a könyveket a felszínre, ahol egy-egy kézzel írt könyv részletes digitalizálása átlagosan egy napot vesz igénybe” – számolt be Irmgard Schuler, a fényképes labor német vezetője.

A karikagyűrű hagyománya

Egészen addig, míg el nem terjedt a könyvnyomtatás, a kéziratokat állatbőrre írták.

“Sok esetben a kézirat alatt a mai napig ki lehet venni az állatbőrön az eredeti állat vénáinak vagy szőrtüszőinek a helyét. Sőt, a könyvet olvasó szorgos papok vagy szerzetesek ujjlenyomatai is jól láthatóak a könyvek lapjainak szélén. Umberto Eco híres könyvéből, A rózsa nevéből az is kiderül, hogy sajnos az sem segített, ha a szerzetesek “tisztára” nyalták az ujjbegyüket, mikor lapoztak”

– meséli a könyvtár vicces kedvű restaurátora, Angela Nuñez Gaitán. Gaitán asszony arról is beszámol még, hogy több kéziraton is megtalálható a házasság szertartásának illusztrációja.

“Érdekes, hogy Franciaországban nem terjedt el hamar a karikagyűrűk átadása, mint a szertartás szerves része. Az olaszországi kéziratok azonban egyértelműen bemutatják a gyűrűhúzás ceremóniáját, a legkorábbi iratok már a XIV. században is utalnak erre.”

Az utókornak lesz mit felfedezni még ebben a különleges könyvtárban.

Forrás: Repubblica