Ez történik a testeddel, ha egy álló hétig csak Nutellát eszel

A hatalmas üveg Nutellák láttán valószínűleg mindannyian éreztük már úgy, hogy egy egész héten át bírnánk enni az abbahagyhatatlan finomságot. David Allegretti író néhány éve kipróbálta, milyen is ez a valóságban, és tényleg nem evett mást, csak mogyorókrémet – írta meg a 444.hu.

Az írónak azt mondták az újságnál, hogy arról írjon, ami igazán érdekli. Allegretti úgy volt vele, hogy őt a Nutella érdekli, hát arról írt.

“A szerkesztőm kicsit izgult, de kíváncsi is volt, mi lesz a sztoriból, így kezdődött az egész. Vettem két üveg Nutellát a boltban és elhatároztam, hogy szombaton elkezdem. Minden készen állt.

0. nap: szombat. Testsúly: 66,2 kg.

Az első éjszakát egy barátommal töltöttem, jártuk a várost, tök jó volt. Néhány óra alatt megettem az első üveget, és sokkal jobban éreztem magam tőle. Felüdülés volt.

1. nap: vasárnap. Testsúly: 66 kg.

Nem teljesen szokatlan számomra, hogy Nutella az első dolog, amit reggel eszem, úgyhogy jókedvűen fogyasztottam el a reggelimet és közben arra gondoltam, mennyire szuper, hogy most már felnőtt vagyok és úgy vághatom tönkre magam, ahogy csak akarom. Néhány órával később a teraszon üldögéltem a lakótársaimmal – a nap ragyogott, az ég kék volt. Ültünk a jobb napokat látott székeken, viszkit ittunk és nevettünk. Aztán a park felé vettük az irányt.

A parkban Jimi Hendrixet és Joey Badass-t hallgattunk, és persze még többet ittunk – ez mindig jó ötlet, ha a gyomrod épp teli van Nutellával.

Aztán este hét körül hazabotorkáltam és barna savat hánytam. Ez volt az első baljós jel.

2. nap: hétfő. Testsúly: 64,9 kg.

Másnapos voltam. A fejem irtózatosan fájt és csak pizzát kívántam. Eltántorogtam az ágytól a fürdőszobába, és hát ja, hasmenésem is volt. A konyhában a lakótársam furán nézett rám. “Még mindig azt a Nutellás dolgot csinálod?” – kérdezte. “Ja” – feleltem.

Elhagytuk a lakást, ő beszélt hozzám, de nem tudtam rá odafigyelni. Az elmémre köd borult és úgy éreztem, a füleim nem működnek. Semmi energiám nem volt és a nap végére nagyon megéheztem annak ellenére, hogy a gyomromban ülepedő csokis mogyorókrémnek már a gondolatától is hányingerem lett. Este nyolckor a lakótársam pizzát melegített. A szadista seggfej.

3. nap: kedd. Testsúly: 64,4 kg.

A napom azzal kezdődött, hogy hosszú ideig szemeztem egy férfival a vonaton, aki mogyoróvajas szendvicset evett. A három napja tartó csokis mogyorókrém után az érzékszerveim kiéleződtek. A mogyoróvajban lévő só minden egyes molekulája az én nevemet kiabálta. Mogyorót és hamburgert akartam. Egy jó nagy sajtos, baconös szörnyeteget. Kérlek, Istenem!

Elmentem dolgozni és azonnal a vécé felé vettem az irányt, még mindig hasmenésem volt. Ezután “megreggeliztem” az asztalomnál, majd a megszokott cukorsokk következett. Néhány óráig pörögtem, aztán elmúlt. Valaki azt mondta, betegnek látszom. Elismertem, hogy betegnek is érzem magam. Próbáltam gépelni, de az agyam nem akart dolgozni. Kimentem, hátha egy kis friss levegő kitisztítja az agyam, de csak fázni kezdtem és álmos lettem. Összeomlottam.

Hazafelé a villamoson a gyomrom hangosan korgott és biztos voltam benne, hogy mindenki hallja. Mindenki tudta, miben sántikálok. Edgar Allan Poe Az áruló szív című novellájának főszereplője voltam azzal a különbséggel, hogy engem egy sokkal édesebb, károsabb anyag kergetett az őrületbe. Végre megállt a villamos és én kicsoszogtam belőle, miközben végig mindenki engem nézett.

4. nap: szerda. Testsúly: 64,1 kg.

Teljes összeomlás…”

Ha kíváncsi vagy, hogyan mérgezte tovább az író a mogyorókrémmel a 4., az 5., az 6., és a 7. napon, kellett-e a végén orvosi segítség az utolsó napon vagy hogy Allegretti eszik-e még az életben valaha Nutellát, akkor a 444.hu oldalán olvashatod a folytatást.