Fejlékelés és trágyagyógyítás: Bizarr szokások a múltból

Teljesen másképp gondolkodtak az életről, a helyes viselkedésről, a vallásról, és az egész világról száz évvel ezelőtt is, így aztán ne csodálkozzunk, ha az 500 vagy 1000 éves szokások igen furcsának tűnek a szemünkben.

Trágya

Legyen szó tüzelésről, fogamzásgátlásról vagy gyógyításról, az állati ürüléket túl gyakran használták már az ókortól kezdve. Különböző állatok potyadéka különböző betegségekre volt gyógyír, esetleg megelőző kezelés. Még a sebeket is ezzel kenték, nem kevés fertőzést előidézve. A szokás sajnos a mai napig tartja magát,  egyes népek tagjai még ma is trágyát kennek a frissen megszületett kisbaba köldöksebére,  növelve a csecsemőhalandóságot. .

Ólom, kén és üveggolyók

A szépségért rengeteg káros, olykor halálos kezelést viseltek el a nők. Arzénnal zöldre festett ruhákat, ékszereket hordtak, kénnel festették a hajukat – legalábbis az ókorban – , s még az 1700-as években is lúgos, maró hatású oldatba áztatták a hajukat az itáliai asszonyok. A kismellű, vagy mellrák miatt megoperált nők testébe jó ideig üvegből, gyapotból, elefántcsontból, vagy gumiőrleményből készítettek implantátumot. Az arc fehérítésére ólmot tartalmazó púdert használtak, nadragulyával növelték a pupilla méretét,  az ötvenes években pedig vígan reklámozták a radioaktív arckrémeket.

Fejlékelés

Hasonlóan az érvágáshoz annak idején a gyógyítók szerettek lyukat fúrni valahol a betegen, hogy a gonosz vér, a gonosz szellem távozni tudjon a testből. A koponyalékelések is ezt a célt szolgálták, fertőzéseket, fejfájást próbáltak ily módon orvosolni, még a középkorban is. A legtöbb páciens belehalt az eljárásba, de a leletek alapján néhány szerencsés túlélte a beavatkozást. Történészek szerint a honfoglaló magyarok is lékeltek, de valószínűleg inkább rituális, mint gyógyító céllal.

Meghalt a macska, jöhet a borotva

Az ókori egyiptomiak oly mértékben bálványozták kedvenc macskáikat, hogy ha a szeretett állat elpusztult, nemcsak bebalzsamoztatták a testét, de gyászuk jeléül leborotválták a szemöldöküket. Aki akkoriban bántott akár csak egy macskát is, sokszor saját halálos ítéletét írta alá.

Ha nem tetszett az udvarló, az apa megölte

A legtöbb kultúrában az apa volt a család szigorú feje, s nemcsak a mindennapos ügyekben döntött, hanem a nagy horderejűekben is. Ha egy apának nem tetszett lánya udvarlója, egy időben törvényesen megölhette, de csak akkor, ha fennállt a házasság előtti nemi érintkezés gyanúja. Ilyen esetekben sok apa nemcsak a szeretőt, de a lányát is a másvilágra küldte haragjában.

Forrás: Szeretlekmagyarország, Brightside