A fizikusok kiderítették – így pusztul majd el a világegyetem

A Harvard Egyetem fizikusai szerint ahogy létreejött a világunk, úgy is érhet véget: egy hatalmas robbanással.

A tudósok számításai szerint ez legkorábban 10139 év múlva fog bekövetkezni, s akkor is azért, mert destabilizálódik a Higgs-bozon. Ez utóbbi egy 2012-ben felfedezett kvantumrészecske, ami az összes többi részecske tömegéért felelős. Ha ez destabilizálódik, azaz jól meghatározott tömege megváltozik, akkor a fizika törvényei a fejük tetejére állnak, az élethez szükséges elemek darabjaikra szakadnak, s olyan nagy mértékű energia szabadul fel, ami az általunk ismert univerzumot teljesen elpusztíthatja.

“Nagyon úgy néz ki, hogy egy stabil és instabil világegyetem határán táncolunk”– mondta Joseph Lykken fizikus, a Fermi Nemzeti Gyorsító Laboratórium (Fermilab) munkatársa.

Mi az a Higgs-bozon?

Átlagemberként nagyon nehéz megérteni a Higgs-bozon létezését, működését. 1993-ban William Waldegrave tudományokért felelős miniszter jelképes díjat ajánlott fel annak a tudósnak, aki a legérthetőbb magyarázatot adja rá.  David J. Miller, a londoni egyetem fizikusa ezzel a díjnyertes magyarázattal szolgált a Wikipédia szerint:

“Higgs-mechanizmus:

Képzeljük el, hogy politikusok koktélpartit tartanak. Egy helyiséget egyenletes elosztásban töltenek ki az emberek és mindenki a szomszédjával beszélget. Egyszer csak az ex-miniszterelnöknő (Margaret Thatcher) belép és keresztülmegy a termen. Akik mellett elhalad, azok késztetést éreznek, hogy köré gyűljenek, de ahogy továbbhalad a miniszterelnöknő, úgy mindenki visszatér korábbi beszélgető partneréhez. Az őt körülvevő állandósult embercsoport miatt folyamatosan nagyobb lesz a tömege, mint normális esetben lenne és nagyobb lendületre van szüksége a sebessége fenntartására. Ha egyszer elindult, nehezebb megállnia, ha megállt, nehezebb újra elindulnia. A példában szereplő politikusok jelképezik a Higgs-mezőt, ami egy olyan tér, ami meghatározza a benne haladó részecskék tömegét azáltal, hogy átmenetileg eltorzul a benne haladó részecske környékén.”

A Higgs-bozont így magyarázta:

“Vegyük ismét a fenti példában szereplő koktélparti helyszínét, ahol a politikusok arányosan elszórva beszélgetnek a teremben. Ebben az esetben egy pletyka indul el a terem egyik végéből, és az emberek a mellettük lévő politikustárshoz közelebb lépve adják tovább a hírt, így ideiglenes helyi csoportosulás jön létre. Ennek köszönhetően csoportosulás-hullám halad végig az egész termen. A hírhullám haladhat széles szórásban, saroktól sarokig, vagy egy kisebb csoportosulás által egyenes vonalban, egy bizonyos pont felé. E hírközvetítő csoportosulásnak – ami korábban a ex-miniszterelnöknőnek adott tömeget – szintén van tömege. A feltételezések szerint a Higgs-bozon lényegében egy ilyen csoportosulás a Higgs-mezőben.”

Forrás: Origo, Wikipédia