Nem hiszed el, meddig bírják a víz alatt a tengeri nomádok

Amikor visszatartott lélegzettel a víz alá merülünk, szervezetünk azonnal reagál: lelassul a pulzusunk, az erek összehúzódnak, a lépünk pedig segít energiát megtakarítani, ha oxigén fogytán vagyunk. Az átlagember erre az egész mutatványra maximum néhány percig képes.

A Bajau népcsoport tagjai viszont, akiket tengeri nomádokként is emlegetnek, olyannyira alkalmazkodtak, hogy akár 13 percig is kibírják víz alatt egy levegővel, és 60 méter mélyre is lemerészkednek. A Fülöp-szigetek, Malajzia és Indonézia partjain élő emberek így vadásznak halakra, természetes összetevőkre, tulajdonképpen ez a mindennapi munkájuk.

De hogy képesek 13 percet kibírni odalent? Úgy, ahogy a fókák. Melissa Llardo, a Koppenhágai Egyetem szakértője úgy vélte, hogy a szintén víz alatti életmódot élő fókák átlagosnál jóval nagyobb lépe megtalálható lesz a tengeri nomádoknál is, s igaza lett. A kutatók felfedeztek egy genetikai mutációt, ami nagyobb léppel áldja meg az őslakosokat, s ez az ötven százalékkal nagyobb szerv teszi őket képessé az extrém víz alatti búvárkodásra. A kutatók vizsgálata alapján ugyanez a mutáció nem figyelhető meg a szomszédos területeken élő, szárazföldi életre berendezkedett őslakosoknál. Így szinte biztos, hogy az évszázadok alatt a természetes szelekció segítette a Bajau csoportot abban, hogy tagjai genetikai előnnyel induljanak búvárkodni.

Bár minden feltétel adott a békés, sikeres életre, a tengeri nomádok egyre nagyobb fenyegetésnek vannak kitéve, hiszen az ipari halászat elveszi előlük, amit kifoghatnának, és emellett a törzs tagjai nem kapnak ugyanazon állampolgári jogokat, mint szárazföldön élő társaik. Ha minden így megy tovább, és egyre több tengeri nomád hagyja ott ősi életmódját, már nem sokáig tanulmányozhatjuk őket.

Forrás: 24