Ez történne velünk, ha át tudnánk fúrni a földet, és átmennénk a másik oldalra

Nagyon sok sci-fi könyv, film foglalkozik a témával, és sokan maguk is elgondolkodtak már azon, mi történne, ha át tudnánk fúrni a bolygót. Nos, a feladat a valóságban nem véletlenül kivitelezhetetlen…

A Föld Magyarországgal átellenes pontján a Csendes-óceán déli része van, a vízben, a legközelebbi part az 1000 kilométerre lévő Új-Zéland. Nem egy izgalmas pont, nem is Kína, de nem emiatt nem látogatjuk meg. Légvonalban 12700 kilométerre van csak, ennyit kéne belefúrnunk a bolygónkba. Csakhogy a Föld középpontjában jelenlegi tudásunk szerint 6000 fokos forróság van, a folyékony és szilárd anyagok keveredéséről nem is beszélve. Egészen odáig nem sikerült lefúrni még senkinek sem, az eddigi rekord még a Szovjetunió idején született: 12 262 méteres mélységig jutottak a speciális fúrófejek segítégével. Az ott mért hőmérséklet 180 Celsius-fok volt, és már ez is jelentős problémákat okozott.

Tehát ahhoz, hogy átfúrjuk a földmagot, le kéne azt hűtenünk – sokak szerint ezt tengervízzel a legegyszerűbb, de akkor meg a keletkező gőz robbanóereje okozhatna gondokat. Ha sikerülne egy jókora lyukat is készíteni valamiképp, van egy gravitációs gyorsulásnak nevezett tényező, amivel képzeletben nem szoktunk számolni. Emiatt ha beleugranánk az átjáróba, már félúton elérnénk az óránkénti 24 ezer kilométeres sebességet, amit valljuk be, nem könnyű túlélni. Ha mégis túljutnánk ezen a nehézségen is, a Föld magjában a súlytalanság állapotán száguldanánk át – hiszen mi lassítana le? – és olyan veszélyekkel kéne foglalkoznunk, mint a kivájt alagút falához odacsapó Coriolis-erő, fulladás, légellenállás, és hatezer fokos hőmérséklet. Feltéve, hogy az égvilágon semmi sem tesz bennünk kárt, összesen 42 perc alatt végigjárnánk az utat az Új-Zélandi parttól távol elhelezkedő ellenpontig, ahol szétnézve tulajdonképpen nem látnánk semmi érdekeset.

Forrás: Index