Nyílt levélben mond köszönetet a balatonfenyvesi strandon megmentett férfi családja

A balatonfenyvesi strandon szombaton lett rosszul egy férfi, légzése leállt. Egy strandoló kezdte újraéleszteni, de aztán sok-sok ember összefogásának hála sikerült megmenteni.

A férfi veje írt nyílt levelet, amiben megköszöni mindenkinek a segítséget, nekünk pedig visszaad valamit az oly gyakran elveszettnek hitt emberségből.

“Köszönet az életért! – Egy sikeres újraélesztés története

– Kicsit meghaltam. – mondta apósom a kórházban az éjjel a műtét után.

– Messze jártál… – válaszoltam és végigpörögtek az elmúlt két óra eseményei a fejemben. Akkor és ott döbbentem rá, hogy nem tudok majd minden megmentőnek köszönetet mondani a segítségért, amit tettek, de egy nyílt levéllel most pótolni tudom.

Kiknek köszönhető a megmenekülés?

Apósommal a parton sétáltunk, amikor rosszul lett és összeesett. A környéken állók szinte azonnal megkérdezték, hogy segíthetnek-e? Míg valaki a mentőket hívta, addig másvalaki elrohant a vízimentőkért. Míg a légzést és a pulzust ellenőriztem, egy német nő térdelt mellém. Szerencsénkre ápolónő volt. Se légzés, se pulzus. A mellkasához nyúlt, én bólintottam. Ő elkezdte a szívmasszázst, én a lélegeztetést. Egy percen belül megkezdődött az újraélesztés.

Három perc múlva megérkezett a vízimentő. Felmérte a helyzetet és értesítette a mentőket. Mivel az újraélesztés szakszerűen zajlott, így az intézkedésre tudott figyelni. Közben többen is érkeztek segíteni a strandolók közül. További két orvos – köztük egy kardiológus – és három magyar nővér rohantak oda hozzánk. Mindenki ott segített, ahol tudott. Amikor a német ápolónő elfáradt, a magyar hölgy vette át a szívmasszázst. Mivel apósom cukorbeteg, elrohantam inzulinért, s addig a vízimentő végezte a lélegeztetést. Bár inzulin nem volt nálunk, kiderült, nem ez volt a gond. Infarktus.

Negyedóra elteltével a vízimentők mentőhajóval és a mentőautó szinte egyszerre futottak be így új szakaszba érkezett a küzdelem apósom életéért. Míg a defibrillátort felhelyezték, az egyik fürdőruhát viselő nővér vénát szúrt és bekötötte az infúziót. Már ballonnal lélegeztették, így családom többi tagjára tudtam figyelni. Anyósom és feleségem mellett is egy-egy hölgy állt, akik nyugodt hangon magyarázták, hogy mi történik, ne essenek kétségbe, minden rendben lesz. Így csak egy nővér magyaráz – gondoltam, s ekkor az újabb kiütést követően apósomnak visszatért a légzése és helyreállt a keringése.

Közben megérkezett a helikopter. A strandolók egy villanás alatt szabaddá tették a partszakasz azon részét – mindenki segített mindenkinek -, de a helikopter nem tudott leszállni, így egy jó kilométerrel arrébb tették le a gépet. Onnan futottak teljes felszereléssel.

Az elkészült ekg-t a kardiológussal is egyeztetve döntést hoztak, irány a füredi szívkórház. A helikopterig mentőautóval mentek, majd repültek a kórház felé.

Másfél óra múlva értünk a Balatonfüredi Szívkórházba, ahol a nővér mosolyogva fogadott. – Túl van a műtéten a beteg, beszélhetnek vele.

Apósom ébren volt. Elmondtuk, hogy mi történt. Rendes mérnök emberként jelezte, hogy neki erre nincs ideje, mert a budapesti klinika kardiológia osztálya légtechnikai rendszerének tervét le kell adnia a jövő héten, és egy másik kórház légrendszerének fertőtlenítését is le kell koordinálnia. A nővér ekkor odalépett, megfogta a kezét, köszöntötte ismét az életben, és kedves határozottsággal elmagyarázta, hogy ezek a dolgok most várhatnak.

Éjfél előtt egy órával leroskadtam a váróban. – Túlélte, beszél, mindene mozog. Győzelem.

– Van itt egy csokiautomata? – Kérdeztem a portást. Sajnos nem volt. – Akkor éhesen vezetek haza – gondoltam. De amikor felnéztem, Imre, a portás, túróval töltött zsömlét tartott elém. Nekem adta a vacsoráját.

Kedves MegMentők!

Köszönjük a segítséget!

Köszönöm Neked drága német Hölgy – aki ezt a levelet nem tudod majd elolvasni -, hogy a kezed volt perceken át apósom szíve,

köszönöm Nektek, akik átvettétek a helyet és tovább küzdöttetek,

köszönöm az ápolóknak és orvosoknak, akik ugrásra készen álltatok mellettünk, és figyeltétek, mit tudtok segíteni

köszönöm a vízimentőnek – aki már hazafelé indult -, hogy gyors és szakszerű munkát végeztél,

köszönöm a mentőhajó csapatának – akik kapitánya bő kilométer úszás után – a helyszínre siettetek,

köszönöm a mentőautó és a helikopter legénységének a gyorsaságot, profizmust,

köszönöm a műtétet végző orvosnak, aki eltoltad a hálapénzt tartó kezem, és megveregetted a vállam,

köszönjük az életet!”

Forrás: 444