Vajon jót tesz, ha a feleslegesnek tartott folyóírást kiiktatjuk az életünkből?
Finnországban, Kanadában, Ausztráliában és az Egyesült Államok több államában jó ideje eltörölték a folyóírást a nemzeti alaptantervből, csak a nyomtatott kisbetűs, illetve nagybetűs írás kötelező. A szavakat alkotó betűk összekapcsolása helyett viszont ezekben az országokban a tízujjas gépelést oktatják a tanulóknak, mivel ennek sokkal több gyakorlati hasznát veszik a jövőben, kevesebb időt is vesz igénybe megtanulása, így olyan, a jövőre nézve fontos készségeket is elsajátíthatnak, mint a programozás.
Európában egyáltalán nem örülnek a finnek döntésének
Hasonlót a kontinensen eddig egyedül Franciaország engedett meg magának, akkor is csak ideiglenesen. A legtöbben attól félnek, hogy a folyóírás híján a diákok nem tudják majd elolvasni a régen, kézzel írt dokumentumokat, és nem lesznek majd képesek hitelesen aláírni egy szerződést, a reformhívők szerint viszont folyóírást tanítani olyan elavult, mintha a diákok még abakusszal számolnának matematika órákon, a szerződések egyedi azonosítását pedig meg lehet másképp is oldani.
Ugyanakkor a folyóírás pártolói a gyerekek finommotorikai fejlődését érzik veszélyben az írástanulás elmaradásával – természetes a reformpártiak szerint ezt is ki lehet váltani más, aprólékos, koncentrált mozdulatok ismétlésével.
Egy kutatás szerint folyóírás közben a matematikai készségek is fejlődnek
Jean-Francois Démonet és kutatócsoportja a memória, a tanulási képességek, az iskolai teljesítmény, és a hagyományos folyóírás kapcsolatát vizsgálták, ekkor kiderült, hogy kézírás közben az agynak nem ugyanazok a finommotoros mozgásért felelős területei aktiválódnak, mint gépelésnél, mivel kézírás bekapcsolja a helyesírásért, a szövegértésért, a hangformálásért és más nyelvi feladatokért felelős agyi területeket. Egyes amerikai eredmények ennél is tovább mennek: szerintük a matematikai, illetve a zenei készségei is kevésbé fejlődnek a csak gépelést tanuló gyerekeknél.
Magyarországon a vakon gépelés oktatása még várat magára
Abban mindegyik párt egyetért, hogy a folyóírás tanítását nem szabadna elkapkodni, a diákokat pedig kifejezetten káros időkorlátok közé szorítani. Egyesek szerint engedni kéne, hogy a gyerekek kialakítsák a rájuk jellemző, jól olvasható, saját folyóírás-változatukat, arról nem is beszélve, hogy emellett meg kéne tanítani őket helyesen gépelni is, hiszen bár hazánk folyóírás-oktatásban nem ismer tréfát, sajnos a szemet kímélő, gyors, tíz ujjas gépelést, a számítógépes kultúrát kevés kivételtől eltekintve egyáltalán nem oktatja, csak szakirányú iskolákban.
A magyar oktatásügyi szakemberek ajánlják a gépírást
Kevesen vannak tisztában azzal, hogy Magyarországon 2016-ban megszülett a DOS – Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája, mely a megvalósítandó célok között tartalmazza a kötelező gépírás-oktatás az általános iskolák egyik alsó tagozati évfolyamán, az oktatáshoz szükséges, a korosztálynak megfelelő infrastruktúra biztosításával. Azonban hiába lett ez már 5 évvel ezelőtt megfogalmazva, a gépírás az új, 2020-as NAT-tal sem tudott bekerülni a nemzeti alaptantervbe.