Milyen magasra nőnénk 70 éves korunkra, ha soha nem hagynánk abba a növekedést?

Mi lenne, ha soha nem hagynánk abba a növekedést? Milyen magasra nőne egy ember élete során?

A felnőtté válás egy hosszú folyamat, a lányok általában 15-16, a fiúk pedig 17-18 éves korukig nőnek. Egy bizonyos ponton a testünk növekedése leáll. De mi történne, ha soha nem hagynánk abba a növekedést?  Mekkorára nőhetne meg az ember? Ez itt a What if, azaz Mi lenne ha videó, ami bemutatja, mi történne velünk, ha a növekedés soha nem állna meg, és kiderül, hogy létezhetnénk-e óriásként.

Támogatná a Föld az óriások populációját?

A növekedést számos tényező határozza meg, mint például a DNS, a hormonok, és még az étrendünk is. Ha a szüleid kisnövésűek, akkor minden bizonnyal az öröklött génjeid alapján te sem leszel felnőtt korodban óriás. Születésedkor magasságod 80 százalékát és és súlyod 70-80 százalékát az öröklött génjeid határozzák meg.

De mikor fejezzük be pontosan a növekedést?

Míg a férfiak és a nők eltérő ütemben nőnek, és a nők hamarabb megállnak a növekedésben, azért jellemzően 18-20 éves koruk után már nem nőnek tovább. Ez elsősorban a genetikának, de a hormonjainknak is köszönhető.

A gének méretünk tervrajzaként szolgálnak, a hormonjaink pedig elősegítik a testünk növekedését. Az agyalapi mirigy növekedési hormonja és a pajzsmirigyhormon szabályozza a növekedés sebességét és az anyagcserét. A nemi hormonok meghatározzák, hogy mikor éred el a pubertáskort és mikor kezdesz el olyan vicces változásokat észrevenni magadon, hogy egyszer csak elmélyül a hangod.

Érdekes tény: az éjszakai alvás minősége is egy olyan tényező, ami hatással van a testmagasságra

Az alvás felszabadítja a növekedési hormonokat, és elősegíti a test regenerációs folyamatait. A testmozgás és az diétás étkezés befolyásolja, hogy mekkora izomtömeget alakítasz ki a testeden, és csökkenti a szervezetedben lévő zsírmennyiséget.

De miért van az, hogy bár az átlagmagasság 176 cm, mégis, létezik néhány ember, aki akár 2 és fél méter magasra is megnő?

A Guiness World Records szerint a legmagasabb, jelenleg is élő török ​​férfi, a 31 éves Kosen Sultan 2 méter 52 cm magas. Grandiózus termete az agyalapi mirigyet érintő jóindulatú daganat miatt alakult ki, amely növekedési rendellenességet okoz – ezt a rendellenességet gigantizmus néven emlegetik az orvosok. A gigantizmusban szenvedők szervezete túl sok növekedési hormont termel, emiatt az átlagnál gyorsabban növekednek.

Ha sikerülne feltörnünk genetikai kódunkat, és úgy alakítani, hogy soha ne álljunk le növekedéssel, akkor vajon mekkorára nőhetnénk, mielőtt összeomlanánk a saját súlyunk alatt?

Nagy árat kellene fizetnünk a gigantikus testért

Tudomásul kell vennünk, hogy ha testünk soha nem szűnne meg növekedni, akkor nem lehetne arra számítani, hogy olyan magasak és soványak lennénk, mint egy szupermodell. Sajnos nemcsak magassá, hanem a növekedéssel együtt a testünk is egyre terebélyesebbé is válna.

Egy bizonyos ponton a csontjaink nem lennének elég erősek a súlyunk cipeléséhez, a gravitáció egyre erőteljesebben húzna a Föld felé, és egyre nehezebben tudnánk felállni, járni, sétálni. Ezért nem is létezhetnek a valóságban olyan szörnyek, mint Godzilla és King Kong.

A másik rossz hír, hogy a testünk több sejtjével együtt megnőne az esélye annak, hogy kialakulnak sejtbéli mutációk, és megnövekedne az olyan rettenetes betegségek kockázata is, mint a rák. Szívünk óriási megterhelés alatt állna, mikor megpróbálná az egyre táguló testünkben a vért pumpálni. 30 éves korunkra már nehezen tudnánk olyan alapvető cselekvéssort véghezvinni, mint hogy felállunk egy székről.

Az izmok egészségének megőrzéséhez kiadós étrendre lenne szükségünk. De az erősebb izmok nem feltétlenül mentenének meg. A túl sok izom még nehezebbé tenné a testet, az egyre növekvő súly mellett. Több idő kellene a testünk hőszabályozásához, és szükségünk lenne egy nagy teljesítményű légkondicionálóra, hogy megakadályozzuk a testünk túlmelegedését.

Ha soha nem hagynánk abba a növekedést, akkor 70 éves korunkra elérhetnénk a 2,7 m magasságot

De nem valószínű, hogy ekkor állva tudnánk maradni. Ekkorra már szükségünk lenne mondjuk egy lebegő székre, hogy a csontjaink ne törjenek össze a súlyunk alatt.

Mi a helyzet a nagytestű állatokkal?

A ma élő legnagyobb tömegű emlős, a kék bálna, a víz alatti környezetének köszönhetően akár 172 000 kilót is elérheti. Léteznek állatfajok, mint bizonyos rákfélék, rovarok és hüllők, amelyek határozatlan ideig növekednek. Regenerálni tudják a végtagjaikat és bizonyos testrészeiket.

Léteznek nagytestű állatok – mint például az elefántok -, amelyeknek az élettartama hosszabb, ez azonban általában nem így van. A különböző állatfajok legnagyobb termetű tagjai általában rövidebb életet élnek az egészségügyi szövődmények miatt.

Úgyhogy – bármennyire is szeretnénk magasak, vékonyak és modellszerűek lenni -, jobb, ha köszönetet mondunk a génjeinknek és hormonjainknak, hogy 18 évesen megállunk a növekedésben és lehetőségünk van kisebb, törékenyebb testtel megöregedni.