Így lehetne emberi életre alkalmassá tenni az életet a Marson

Lehetőségünk lenne a bolygó felszínén élni vagy el kellene bújnunk a felszín alá? Mennyi ideig tartana átrepülni a Marsra? Honnan lenne oxigén? Hogyan nem fagynánk meg? Mit ennénk egyáltalán? Íme a válaszok.

Régóta beszélünk arról, hogy egyszer eljön az idő, amikor az emberek letelepednek egy másik bolygón, például a Marson. De hogyan nézne ki az életünk a Marson? Lehetőségünk lenne a bolygó felszínén élni vagy el kellene bújnunk a felszín alá a Nap sugárzása elől? Vajon képesek lennénk emberi életre alkalmassá tenni? Ez itt a What if, a Mi lenne ha, melyben izgalmas kérdésekre keressük a választ.

Mit tudunk eddig a Marsról?

A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. A Földtől való távolsága elnyúlt pályája miatt erősen változik: amikor pályája során a legközelebb kerül hozzánk, akkor 56 millió km a két bolygó közti távolság, amikor a legtávolabb kering tőlünk, akkor 401 millió km.

A Mars a Föld méretének körülbelül 53 százaléka, ezzel a Naprendszerünk második legkisebb bolygója a Merkúr után.

A Mars bolygót a vörös színe miatt a római hadistenről nevezték el. Az egyiptomi Kairó városa a Marsról kapta a nevét, állítólag azért, mert a bolygó Kairó megalapításának napján felemelkedett.

A Marsot meglátogató első sikeres űrszonda a Mariner-4 volt 1965-ben.

A Marsnak két holdja van, a Phobos és a Deimos. Itt található a Naprendszer legnagyobb regisztrált hegye és itt regisztrálták a valaha észlelt legnagyobb porvihart is.

A Mars jellegzetes vörös színét a felületét borító vas-oxidban gazdag homok és por adja.

A Marson eléggé zord az időjárás: a felszíni hőmérséklete -153 Celsius fok és +20 Celsius fok között ingadozik.

Az évek során számos felfedezés bizonyítja, hogy a Marson valamikor élet lehetett. 2014-ben a NASA Curiosity Rover metán lerakódásokat fedezett fel, amelyek valószínűsítik, hogy a Marson valamikor valamiféle élet jöhetett létre.

A tudósok bizonyítékokat találtak a víz jelenlétére: a marsjárók egyike neutron- és gammasugárzást mérve közvetetten kimutatta a talajban a víz jelenlétét. Ezek az ősi óceánok azonban a Föld óceánjaiban lévő víz körülbelül 1 százalékát biztosítanák.

Mennyi ideig tartana átrepülni a Marsra?

Az odaút viszonylag hosszú ideig tartana. Ha a Földről valaha elindított leggyorsabb űrhajóba pattannánk, az odajutás a bolygók helyzetétől függően 1,5 hónaptól akár 9,5 hónapig is elhúzódhatna – ennyi időbe telne, hogy végre megpillanthathassuk a Mars jellegzetesen vörös színű, száraz és kopár felszínét.

Mire lenne szükségünk, hogy túléljünk a Marson?

Először is, ki kellene találni, hogyan lehet elég oxigént termelni a túléléshez. A marsi légkör nagyon vékony és ritka, oxigént csak nyomokba tartalmaz, 95% szén-dioxidból áll. Mivel nem áll rendelkezésre elegendő oxigén az életben maradáshoz, ezért a marsi légkörből, a szén-dioxidból kellene mesterségesen kivonni olyan gépekkel, mint a NASA Moxie, ami oxigént termel, mint egy fa: belélegzi a szén-dioxidot és kilélegzi az oxigént.

A Nasa Moxie nemcsak a Marsra költöző embereknek biztosítana lélegezhető levegőt, hanem üzemanyagot is elő tudna állítani folyékony oxigén formájában. Erre az üzemanyagra akkor lenne szükségünk, amikor egy rakétát szeretnénk elindítani a Marsról – ha úgy döntünk, hogy visszatérnénk a Földre.

Mit ennénk a Vörös Bolygón?

A Marson nincs olyan termékeny talaj, ahol táplálékot termelhetnénk. Ezért egy különleges eljárást, az úgynevezett hidroponikát kellene alkalmazni, amely a növénytermesztés azon módja, amely nem talaj közvetítésével, hanem tápfolyadék használatával működik.

Ám felszínen folyó víz nélkül ezzel a különleges eljárással is csak a Marson állomásozó embereknek szükséges élelem körülbelül 20% -át tudnánk megtermelni, a maradékot a Földről kellene beszállítani – szárított ételek formájában.

Hol laknánk?

Elképzelhető, hogy a Marsot meghódító telepesek felfújható, hermetizát, azaz légmentesen zárt épületekben élnének. De ennél is valószínűbb, hogy a felszín alatt kellene élniük. Mivel a Marsot nem védi mágneses mező, a légköre pedig ritka, a Marson a sugárzási szint 2,5-szer magasabb, mint a Nemzetközi Űrállomáson. Ez túl erős káros sugárzást jelent az emberi szervezet számára.

Az erős sugárzás ellenére a Nap a Marsról fele akkorának tűnik, mintha a Földről néznénk. Ha pedig ki szeretnél menni a szabadba, szükséged lenne egy űrruhára a hiányzó légköri nyomás pótlásához és a káros sugárzás blokkolásához, hogy életben maradj.

Az űrruha melegen tartana, ami azért fontos, mert a Marson nagyon alacsony a hőmérséklet. A Föld leghidegebb tele paradicsomi állapot egy átlagos marsi télhez képest. Még a melegebb póluson is -55 °C alá csúszhat a hőmérséklet, a hidegebb póluson pedig akár -153 °C-ra is lecsökkenhet.

A Marson egy nap mindössze 40 perccel hosszabb, mint a Földön, azonban egy itt eltöltött év csaknem kétszer hosszabb, mint a bolygónkon.

A Marson is vannak évszakok, ugyanúgy, mint a Földön

Ha a Mars északi féltekéjén élnénk, akkor 7 hónap tavaszt és 6 hónap nyarat élvezhetnénk. Ezek után jönne 5 hónap ősz és 4 hónap tél.

Az időjárás zordságára jellemző, hogy nemcsak extrém hideg van a Földhöz képest, hanem ráadásul heteken belül vagy nagyon lehűlhet vagy nagyon fel is melegedhet. Ezek a hirtelen jött óriási hőingadozások gyakran erős porviharokat eredményeznek. Nem feltétlenül veszélyesek, de az tuti, hogy eltömítenék az összes felszínen található elektronikát. A videochatelés a Marsról amúgy is lehetetlen lenne, mert bármit is mondasz, körülbelül 15 percet venne igénybe, amíg eljut a Földre.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a Mars gravitációja a Föld egyharmada. Konkrétan megint meg kellene tanulni újra járni.

Hogyan avatkozhatnánk be mesterségesen a Mars légkörébe, hogy lakható legyen?

Ha ammóniás jeget importálnánk más bolygók légköréből, akkor kissé felmelegíthetnénk a Marsot. A meleg a Mars északi sarkán található szárazjeget gázzá alakítaná, és így atmoszférát adna a bolygónak. Még mindig nem lenne elég oxigén a normális lélegzéshez, de legalább levehetnénk az űrruhánkat.

A sarki hósapkák peremvidékén több száz krátert részben vagy teljesen fagyott vízjég és szárazjég tölt ki. Az is egy megoldás, hogy ezekből az elzárt hatalmas vízjég készletekből nyernénk ki a vizet. A vízgőz pedig egyre vastagabbá tenné a légkört. És talán 1000 év után lenne elegendő oxigén ahhoz, hogy az emberek normálisan lélegezzenek.