A 21. század végére a már fél évig fog tartani a nyár az északi féltekén

2100-ra kevesebb mint két hónapig fog tartani a tél és az átmeneti tavaszi, valamint őszi időszak hossza is tovább zsugorodik, a nyári időszak pedig fél évig is kitart majd.

Csaknem hat hónapra is nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére, ha az emberiség nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás enyhítésére – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a változások jelentős hatással lehetnek a mezőgazdaságra, az emberek egészségére és a környezetre.

“A nyarak hosszabbá és forróbbá, a telek rövidebbé és melegebbé válnak a globális felmelegedés miatt”

– mondta Kuan Jü-ping, a kínai trópusi óceánkutató laboratórium oceanográfusa, a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

A kutatók az 1952 és 2011 közötti napi éghajlati adatokat felhasználva nézték meg, hogy miként változott a négy évszak hossza és kezdete az északi féltekén, majd éghajlati modelleket alkalmazva vázolták fel a jövőben várható további változásokat – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Az eredmények szerint a vizsgált időszakban a nyár hossza átlagosan 78-ról 95 napra nőtt, míg a téli időszak 76-ról 73 napra csökkent. A tavaszi napok száma 124-ről 115-re, az őszieké 87-ről 82-re esett vissza.

Ennek megfelelően a tavasz és a nyár korábban, az ősz és a tél később köszöntöttek be. A földközi-tengeri régióban és a Tibeti-fennsíkon történt a legtöbb változás az évszakok körforgásában.

2100-ra kevesebb mint két hónapig fog tartani a tél

A kutatók szerint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések nélkül 2100-ra kevesebb mint két hónapig fog tartani a tél és az átmeneti tavaszi, valamint őszi időszak hossza is tovább zsugorodik.

“Számos tanulmány kimutatta már, hogy az évszakok hosszának és kezdetének változása jelentős környezeti és egészségi kockázatokkal jár”

– mutatott rá Guan. A madarak megváltoztatják vándorlási szokásaikat, a növények fejlődési szakaszai eltolódnak. A változások megzavarhatják az állatok és táplálékforrásaik összehangoltságát, felborítva az ökológiai közösségeket.

Az évszakok eltolódása a mezőgazdaságra is súlyos hatással lehet

Különösen, ha a hamis korai tavasz és a késői hóviharok elpusztítják a rügyező növényeket. Az elhúzódó vegetációs időszak miatt az emberek több allergiát okozó pollent fognak belélegezni, és a betegségeket terjesztő szúnyogok egyre északabbra húzódhatnak.

A forróbb és hosszabb nyarakat rendszeresebb és intenzívebb hőhullámok, valamint erdőtüzek kísérhetik. A melegebb és rövidebb telek olyan változékonyságot idézhetnek elő, amely fagyhullámokhoz és téli viharokhoz vezethet.

Élhetetlenné teheti a trópusokat a globális felmelegedés

A globális felmelegedés élhetetlenné teheti az ember számára a trópusi régiókat. A növekvő hőség és páratartalom a világ népességének egy részét halálos körülmények közé szoríthatja egy új kutatás szerint.

Amennyiben nem sikerül a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előtti korhoz képest 1,5 Celsius-fokban korlátozni, az Egyenlítő két oldalán lévő trópusi égövi területek olyan régiókká válhatnak, melyek már túlvannak az emberi alkalmazkodóképesség határain – olvasható a tanulmányt szemléző The Guardian online kiadásában.

Az ember testhőt szabályozó képessége a környező levegő hőmérsékletétől és páratartalmától függ. Az emberi test maghőmérséklete viszonylag stabilan 37 Celsius-fokon marad, míg a bőr hűvösebb, hogy a test belső részeiből a hőt elvezesse. Bizonyos hőmérséklet és páratartalom felett azonban a bőr hőmérséklete megemelkedik és nem képes hűteni a testet, aminek halálos következményei lehetnek.

“Ha túl magas a páratartalom, testünk nem képes hűteni magát izzadás révén. Ezért olyan fontos a páratartalom figyelembe vétele egy adott hőmérsékletű helyszín élhetőségének vizsgálatakor. A magas maghőmérséklet veszélyes vagy akár halálos is lehet”

– mondta Csang Ji, a Princeton Egyetem kutatója, a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent kutatás vezetője.

Melegebb hőmérsékleten a testünk hűtése azonban kizárólag a bőr felszínén keletkező izzadságcseppek elpárologtatásával lehetséges. A lehető legalacsonyabb hőmérsékletet, amelyet víz párologtatásával a levegő adott körülményei között el lehet érni, wet bulb hőmérsékletnek (WBT) hívjuk. Száz százalékos relatív páratartalom esetén a WBT hőmérséklete megegyezik a levegő hőmérsékletével, mivel több víz nem párologhat el, ezért hűteni sem lehetséges így.

Már az izzadás sem fog tudni segíteni

Ha a hőmérséklet és a relatív páratartalom kombinációja elér egy bizonyos szintet, akkor a test az izzadással már nem képes megfelelően lehűlni. Különösen akkor, ha a test fizikailag aktív, nagyon sok felesleges hőt termel, amelyet nem tud leadni rossz WBT körülmények között, ez pedig gyorsan hőgutához, akár halálhoz is vezethet.

A világ hőmérsékletének emelkedését 1,5 Celsius-fokban kell korlátozni ahhoz, hogy elkerüljék a trópusi területek 35 Celsius-fokos WBT fölé emelkedését, ez ugyanis már káros az emberi szervezet számára.

Azért hívják wet bulbnak, vagyis nedves izzónak ezt a hőmérsékletet, mert kiszámításához a hőmérő higanyt tartalmazó üveggömböcskéjét nedves szövetbe burkolták, így utánozva az emberi szervezet bőrön keresztül folyó párologtatását és hűtését.

A trópusokon az 1,5 Celsius-fokos határ alatt is veszélyes körülmények alakulhatnak ki, a tanulmány ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy egy fokos WTB növekedésnek olyan káros egészségügyi hatásai lehetnek, mint több Celsius-foknyi hőmérséklet-emelkedésnek.

A világ népességének mintegy 40 százaléka él trópusi országokban, az arány azonban a globális populáció felét is elérheti 2050-re, mivel a régióban többnyire fiatalok élnek.