Mi lenne, ha ki tudnánk használni az agyunk teljes kapacitását?

Mi lenne, ha az agyunk 100 százalékát tudnánk használni? Igaz az, hogy jelenleg csak a 10 százalékát használjuk, vagy ez csupán egy tévhit? Ez itt a What if, melyben izgalmas kérdésekre keressük a választ.

Az agy finoman szólva is nagyon összetett szerv. Évszázadok óta tanulmányozzuk, és napról napra egyre többet tudunk meg róla, de még mindig rengeteg titok lengi körül. De legyünk óvatosak, a tények keresése olykor fikcióhoz vezet.

Tévhit: Minél nagyobb valakinek az agya, annál okosabb

Képzeld el az agyad egy bálna agya mellett. Találd ki, ki az okosabb. Találd ki, kinek van szüksége nagyobb energiára ahhoz, hogy feldolgozza a bejövő információkat…

Az agyunk azért kisebb, mint a bálnáké, mert a testünk is kisebb. A kisebb agy egyáltalán nem jelenti azt, hogy butábbak lennénk. Az agyunk olyan felépítésű, ami lehetővé teszi számunkra a sikeres túlélést.

Az agyunk mérete nem az intelligencia elsődleges mutatója.

Valóban el kellene hinnünk azt, hogy az emberek csak az agyuk 10 százalékát használják?

Mi lenne, ha az agyunk teljesítőképességének a 100 százalékát fel tudnánk használni?

Látjuk, hogy mire képesek az igazán okos emberek. A művészet, a zene és az irodalom által inspirálnak minket; a sportolók folyamatosan feszegetik az emberi teljesítőképesség határait, a tudósok, kutatók és feltalálók olyan eszközökkel állnak elő, amelyek megkönnyítik az életünket; és segítik a társadalom túlélését, hogy mindannyian erősebbek legyünk.

Ha az agyad teljesítőképességének 100 százalékát ki tudnád használni, akkor feltételezésünk szerint határtalan tudással rendelkeznél.

Te mit csinálnál ezzel a határtalan tudással? Játsszunk el kicsit a gondolattal.

Először is, végre kirakhatnád a polcodon porosodó Rubik-kockát. Felhívhatnád a legokosabb barátod, kihívhatnád őt egy sakkmeccsre, és könnyedén mattot tudnál adni neki pár lépésből.

Ha azonban nagyon-nagyon okos lennél, igazi kihívást keresnél, mert az okoskodás azzal jár, hogy már nem érdekelnének azok a dolgok, amik egy egyszerű embert izgatnak. Akkor mi foglalkoztatna vajon? Művészet? Tudomány? Technológia?

Ha határtalan tudással lennél megáldva, akkor igazából nem is kellene választanod.

Oké, várjunk csak. Határtalan?

Mi történne vajon a testeddel, amikor agyad összes energiáját egy alkotásnak, gyógymódnak vagy egy kutatásnak szenteled?

A tüdőnk lélegzik, a szívünk dobog, az emésztőrendszerünk éppen az aznapi ebédet dolgozza fel, a vér pedig kering az ereinkben – ezek mind az agyunk irányítása alatt működnek. Még akkor is, ha elérnénk az agyunk kapacitásának 100 százalékát, nem tudnánk ezt a 100 százalékot gondolkodásra (alkotásra, kutatásra) használni, mert a test túlélési szükségletei bizony korlátoznák.

Emlékszel, amikor megkérdeztük, hogy hiszel-e abban, hogy az emberek az agyuknak csupán a 10 százalékát használják?

Az, hogy az agyunk csak 10 százalékát használjuk fel, valójában csak az egy mítosz; valószínűleg egy egyszerű félreértésből fakad. Az agyad 10 százalék neuron és 90 százalék gliasejt. Különböző típusú neuronok léteznek, amelyek különböző funkciókat látnak el, de általában az idegsejtjeid lehetővé teszik az információk feldolgozását és továbbítását, míg a gliasejtek körülveszik az idegsejtjeidet, támogatást és védelmet biztosítva számukra.

Lehet valami igazság a mítoszban?

Nem igazán van igazságalapja annak az elképzelésnek, hogy az agyunknak csupán a 10 százalékát használjuk fel. A modern agyi vizsgálatok azt mutatják, hogy az egész szerven keresztül zajlik az aktivitás, még akkor is, ha pihenünk. Még egy kisebb agykárosodásnak is végzetes és pusztító hatása is lehet – nem olyan, mint amilyenre akkor számíthatnál, ha ezen felül még 90 százalékos tartalékkapacitásunk lenne. Ha az agyunk 90 százaléka kihasználatlan lenne, akkor az ezeket a területeket ért sérülésnek nem szabadna hatással lennie a teljesítményre. Ehelyett szinte nincs olyan területe az agynak, amelynek a károsodása ne okozna képességvesztést.

A jó hír az, hogy minden ember agya ugyanúgy van felépítve. Bármilyen hihetetlen, a te agyadnak is pontosan annyi idegsejtje van, mint amennyi Albert Einstein agyának volt.

Hogyan lehetnél akkor okosabb?

Bánj az agyaddal úgy, mintha egy izom lenne. Serkentsd! Próbálj ki új dolgokat, vállalj kihívásokat és pihenj eleget!